Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Limbacher Gábor: A templombúcsú és búcsúszerű ünnepek néhány jellemző vonása

za, - pl. Szentháromság, Úrnapja=Oháriszentség, Jézus szíve ünnepe, - másrészt teljessé lesz a Mariológia, az angelológia, az egyházról szóló tan és az eszkatalógia. A templombúcsú ebbe a második félévi időszakba és közegbe illeszkedik bele, s az ünnep alkalmából egyházi tanításként a katolicizmust, mint küzdő és diadalmas egyházat mutatja be.

74 Ilyen módon az év más időszakában ünnepelt búcsúünnepek is e közegbe tartoznak. A templom búcsúünnepeinél teológiailag tehát vannak fontosabbak, melyek ennek megünneplését hagyományosan kizárják, s áthelyezésre késztetik. A templomfelszentelési évünnepnél ezek a következők: karácsony és vigiliája; vízkereszt és 8-dik napja; Krisztus körülmetélése, azaz újév; Szt. József; Húsvét vasárnap és nyolcada; Áldozócsütörtök; Pünkösd vigiliája és nyolcada; Úrnapja és ezt követő 8-dik nap; Keresztelő Szt. János; Szt. Péter és Pál apostolok; Nagyboldogasszony; Szeplőtelen fogantatás; és Mindenszentek ünnepei, valamint az összes ún. elsőosztályú vasárnap. A három búcsúünnep közül a dedikáció, mint festum Domini, kizárja a másik kettőt. A titulus ünnepének legkisebb a privilégiuma, mert hagyományosan akadályozó ünnep számára még: advent első vasárnapja - ma már nem -, hamvazószerda, nagyböjt első vasárnapja, feketevasárnap, virágvasárnaptól fehérvasárnapig minden nap, Gyümölcsoltó-Boldogasszony és a másik két búcsúünnep. E prioritások ellenére a templom búcsúja hagyományosan egyházilag is olyan jelentős esemény, hogy az illető templom összes papja köteles azt elsőrangú ünnep gyanánt úgy a misében, mint az officiumban - hivatalos papi imában - megünnepelni nyolc napon át.

75 Másrészt teológiai szempontból az ünnep jelentőségét vizsgálva felmerül a kérdés, hogy a templombúcsú milyen mértékben képes a megbocsátott bűnök után fennmaradó büntetések elengedését eszközölni, és milyen helyet foglal el más búcsúnyerést eredményező vallási akciók között. A II. vatikáni zsinatot megelőző időszakról sajnos nincsenek kielégítő adataink, ezért kénytelenek vagyunk a zsinati rendelkezéseket követő helyzetből kiindulni. A templombúcsún való megfelelő részvétel jelenleg teljes búcsúnyerést eredményez. Hasonló teljes búcsúnyerést célzó akciók általában a templom, kápolna, temető vagy kálvária fölkeresése és ott vagy otthon megfelelő lelkülettel meghatározott imádságok elmondása. Templombúcsún kívül még 25 féle módon lehet teljes búcsúban részesülni, és nagyjából még egyszer ennyiféleképpen részleges búcsúban, mely az előbbihez hasonló akciókat jelent, csak valamely feltétel hiányzik. A templombúcsún kívüli teljes búcsúnyerési módok közül 14 rokon a vizsgált szokással, mivel ezek is templomban, meghatározott időpontban, nyilvánosan elmondott imádságokhoz kötődnek. Három akció valamilyen szélsőségekhez kötött (elsőáldozás, első mise és haldoklás), kettő egyházfőhöz (pápa, püspök) hat pedig különböző egyedi cselekedetet igényel (pl. halottak napja 74. Artner E. 1923. 9-11., 248-249. p. 75. Tower V. 1906. 14-28. p.