Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700 - 1960. II. Lepedők

kapott a leány két darabot, mert ha a férje fiatalon elhunyt akkor az egyik cifra lepe­dőt az ő koporsójába tették. Az idősebb korban elhunyt férfit körül csipkés de leg­többször díszítetlen lepedővel temették el, gyakran a betétcsipke is hiányzott. A lepedő négy szélét nem mindig díszítették csipkével. A megye déli részén (Héhalom, Palotás, Szarvasgede stb.) már a századforduló táján is gyakori volt, hogy lepedő oldalaira cakkot, slingelést tettek. Palotáson a cakkokba apró virágmintákat varrtak (36. kép). Kisbágyonban a kétszeles gyolcs lepedő oldalait slingeléssel dí­szítették, a nagyobb lyukakba szalagot fűztek. A szalag színét a lepedő alkalmi funkciója határozta meg: ha fölkötő lepedőnek használták rózsaszín, ha a vetett ágy­ra terítették piros-zöld, ha a halott alá tették a koporsóba sötétkék szalagot fűztek bele. Az 1930-as évek elejétől a slingelt szélű lepedők a megye más településein is ismertté váltak. Megtaláltuk Nemti, Mátraszele, Mátramindszent, Etes, Nógrád, Ösagárd, Felsőpetény községekben, mindenütt a koporsóban fekvő halott letakarásá­ra őrizgették (37. kép). A lepedők díszítésénél többnyire azok az elvek érvényesültek mint a már fentebb ismertetett lepedőtípusoknál. A megye középső részén, ahol a szőtteshím alkalmazá­sának régibb hagyományai voltak, a fő díszítményt a lepedő mindkét keskenyebb szélén megtaláljuk. Gyakran előfordult, hogy az egyik szőttesmintát közvetlenül a széléhez, a másikat attól mintegy 25-35 centiméterrel távolabb helyezték el ,(38. kép). A fokos lepedő változatai is ismertek, ahol gyakran a fő díszítmény helyére csikebetétet tettek (39. kép). A felvetett ágyra készült kétszeles lepedők között olya­nokkal is találkozhatunk, amelyeknél a szél mintái nem voltak azonosak. Azért ked­velték az eltérő mintázatúakat mert azt a látszatott keltette a gyakoribb látogatók előtt, hogy a ház asszonyának sok lepedője van (40. kép). Kazár környékén, a megye nyugati részén a lepedő fő díszítménye - ennél a lepedőtípusnál is - az egyik keske­nyebb szélére került. Gyakran a díszítményt (feliratot) úgy helyezték el a lepedőn, hogy azt nem hosszában hanem keresztbe lehetett a vetett ágyra teríteni (41, 42. kép). E két lepedőt adatközlőink a halóruhák között őrizték, hogy majd gyermekeik alájuk tegyék a koporsóba. A lepedő fő díszítménye mindig a fejrészhez került. Az 1930-as elejétől, amikor a vetett ágy előtt lévő karoslócát Kazáron is székre cserél­ték ki, a lepedő mindkét keskenyebb szélére tettek azonos szélességű (20-30 cm) hímzést, amelyek a ágy közepe elé tett két széktől még jól látszódott. Az 1931-ben készült lepedőt tulajdonosa a felvetett ágyon kívül koporsójába is szánta, de leányai nem tették alája, mert halálakor (1967) a koporsóhoz szemfedelet is adtak (43. kép). Karancsalján a lepedőnek csupán a szélét hímezték ki, mert a lezárt koporsóból csak ez a része látszódott ki (44. kép).

Next

/
Thumbnails
Contents