Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Pálmány Béla: A végvár-mezővárostól a városig. Balassagyarmat polgári fejlődése az újkorban 1552-1870

Uradalom, vásárok, céhek a végvár-mezővárosban (1602-1663) A szórt adatok miatt keveset tudtunk a vásárokról és a céhes élet kialakulásáról a városban. Kutatásaink során találtunk eddig figyelembe nem vett, érdekes adatokat. A Nógrád várában működő Nenadicz Horváth János királyi harmincados már 1625ben úgy látta, ideje volna, ha a Kamara Gyarmaton is létesítene egy filiális harmincadhivatalt, mert évente „négyszer esék sokadalom benne". Az országos vásárok napjait a 16. század utolsó negyedétől évente kiadott kalendáriumok sokadalom jegyzékei örökítették meg. Nógrád megye régi vásárai közül a Szécsényben Szent Pál, Szent György, Kristóf, Pünkösd és Szent Katalin napi vásárok már 1552 előtt is olyan híresek voltak, hogy a törökök is megtartották. 1603-ban és 1626-ban csupán a Pál napi szécsényi sokadalmaknak tulajdonítottak jelentőséget, de az 1650-1670-es években a Pál és György napi vásárok mellé a Szaniszló, Keresztelő Szent János, Úrnapi és Szent János fővétele ünnepén rendezett országos vásárok neve is felmerült. Balassagyarmat nem szerepel az 1657., 1662., 1665. vagy 1674. évi naptárakban, ahol pedig Szécsény 7, az 1660-ban vásárszabadalommal felruházott Divény pedig 1662-tól 4 sokadalommal is jelezve van. Ugyanakkor 1671-ben úgy emlékeztek vissza a földesurak, hogy a városban 1663 előtt „5 vagy 6 jó sokadalom szokott lenni". Érdekes és nehezen magyarázható azonban, hogy éppen 1685-ben és 1686ban, tehát olyan években, amikor a város és az egész megye szinte teljesen elpusztult, jelennek meg a kalendáriumokban Gyarmat vásárai Gyertyaszentelő Boldogaszszony (február 2.), Laetere (március), Fülöp és Jakab (május 1.), István király (augusztus 20.) és Szent Mihály (szeptember 29.) napokon. Csak az lehet a magyarázat, hogy az 1685-ben királyi adománylevelet szerzett új földesúr, gróf Zichy István kamaraelnök a birtokára vásárjogot is nyert, amit mindenesetre beírtak a kalendáriumokba a jólértesült Neubarth János szerkesztő és nyomdász műhelyében. A város céhei közül már ismert a csizmadiák 1655. november 2-án (nem 20-án!) Balassa Imre főkapitány által jóváhagyott, Halassy István céhmester és 8 társa - Báthori Lőrinc, Halassy Mihály, Krisán István, Lányi Pál, Saár Pál, Vámosy János, Czaibert János és Zólyomi Zsigmond - számára kiadott privilégiuma. Ám valójában már 1642-ben megszerezték azt a gyarmati mesterek a korponai kollégáktól, 1655-ben csak arról volt szó, hogy ők adományozták tovább 3 drégelypalánki végházban élő és munkálkodó szaktársuknak - és hoztak létre ezáltal anyacéh - leánycéh kapcsolatot. Alakult azonban egy másik céh is Gyarmaton 1663 előtt, a szabóké. Ennek 25. Kalendárium Christus urunk születése után 1626. esztendőre. Herlicius David Doctor által Feier Várat (Gyulafehérvár), Kalendariom Kristus urunk születése után az MDCLVII...(1657.) évre Treteri C. M. Bécs, Uy es Ó Kalendariom Kristus Urunk születése után MDCLXII...(1662) évre Kürner J.J. Bécs, Uj és Ó Kalendariom Kristus Urunk születése után való MDCLXV (1665) esztendőre Kürner leopold és Mate által Béchben, Uy es Ó Kalendariom Kristus Urunk születése után való MDCLXXIV (1674) esztendőre Kürner János és Jakab (Bécs).