Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Pálmány Béla: A végvár-mezővárostól a városig. Balassagyarmat polgári fejlődése az újkorban 1552-1870

nem maradt meg az eredeti céhlevele, de gróf Balassa Bálint, aki egyszerre uralgott az elpusztult Gyarmat és a magyar kézben megmaradt Kékkő vára felett, 1673. február 13-án arra való hivatkozásukra adott céhlevelet nemes Fekete Szabó Györgynek, Cziffra Szabó Jánosnak, Hajdú Szabó Jánosnak, Zavadai Szabó Györgynek valamint Lakatos Jánosnak és Lakatos Mátyásnak, hogy „mivel Gyarmathon is czehek és czehbeli szabadságok volt azon renden való mester embereknek" gróf Balassa Imre által megerősítve, ezért az 1663 után Kékkőbe átköltözött mestereket akik között a név alapján két lakatos is volt - megajándékozza és megerősíti refgi céhlevelükben, azzal a feltétellel, hogy az oltárra gyertyát tenni és a körmenetekben szorgalmasan részt venni tartoznak.

26 A vár pusztulása, sorsa az újratelepítésig - talányok és válaszok (1663-1690) 1663 nyarán a törökök széles fronton új hódításokra indultak. A köztörténetből is jól ismert, hogy Köprülü Ahmed pasa nagyvezír hatalmas hadával szemben szeptember 25-én kapitulációra kényszerült a Pozsony és Bécs védelme szempontjából kulcsfontosságú erőd, Érsekújvár. Az ellenség háta mögé került, ostromolt Nyitra október 18-a után, Léva pedig november 2-án megadta magát a nagyvezérnek. A Haditanács által gyalázatosan elhanyagolt Nógrádot kapitánya Nadányi Miklós és az évekig fizetetten, éhező 210-220 magyar huszár és hajdú 27 napig hősiesen védte Káplán pasa és a töröknek hódolt Apafi Mihály erdélyi fejedelem erős ágyúkkal ostromló soktízezres seregével szemben. „November elején" a kilátástalan helyzetben és Apafi ígéreteiben bízva a védők beengedték a keresztény erdélyieket, ezután a törökök nyomban birtokba vették a várat.

27 A közeli kisebb nógrádi várak sorsa ezzel megpecsételődött. A történtek korabeli legjobb tanúja Evlia Cselebi naplója, legalaposabb magyar feldolgozása pedig mindmáig Mocsáry Antal 1826-ban megjelent megyehistóriája. A török világutazó Köprülü Ahmed kíséretében jelen volt Léva elfoglalásánál, melyet ő a mohamedán időszámítás szerinti 1074. év Rebi-ül-evvel hó 20. napjára (október 22.) tett. A főszerdár (szultáni főparancsnok) Lévát erős török őrséggel rakta meg, majd Rebi-ül ákhil hó első pénteki napján (november 2-án) Nógrádba indult, amelyet Káplán pasa 50000 emberrel már 25 napja ágyúzott, de a magyar védők ellenálltak. Elmúlt Kászim napja (október 26.), amikor a muzulmánok nyári féléve befejeződik, ekkor hagyományosan be kell fejezni a hadakozást és téli szállásra kell vonulni. Evlia Cselebi krónikája „A nógrádi ütközetbe menetelünk" címmel egy egész fejezetet szentel az ostromnak. A sereg először Drégelyhez ért. A vár török neve, Direkli nem szójáték és nem pontosan „gerendás"-nak kell fordítani magyarra, hanem palánkvárat jelent, minthogy az is volt. Nem téved a főszerdár krónikása akkor 26. OL C 25 Helytartótanács Acta mechanica Com. Neogradiensis No. 1. 27. Magyarország történeti kronológiája, 1982. 483. p.