Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700 - 1960. II. Lepedők

Az alábbiakban a díszített lepedők szélére varrt csipke elhelyezésének változatait ismertetjük, jelölve annak funkcióját. Gyűjtőútjainkon gyakran találkoztunk olyan cifra lepedőkkel, amelyek szélére csipkét nem tettek készítői. Elsőként ezeket a lepedőket mutatjuk be. Csipke nélküli lepedők ° Terepmunkánk során csipke nélküli lepedőket Hollókő, Nógrádmarcal, Szécsényfelfalu, Magyargéc, Mátraszőlős, Patvarc, Nógrádsáp, Bér, Érsekvadkert községekben és a velük szomszédos településeken találtuk. A lepedőket ritkán egy, többségében két vagy három szélből állították össze, az utóbbiak közé szinte minden esetben csipke, illetve recebetétet tettek. A csipke nélküli lepedők többnyire a szegényebb leányok hozományához tartozott - „drága volt a csipke, nem bírtuk azt megfizetni" emlegették adatközlőink - de előfordult, hogy hétköznap a gazdagabbak is ilyen lepedőt terítettek a felvetett ágyra. A lepedőt nem alácsüngetve, hanem az alsó szélét az ágy külső oldaldeszkája mögé betűrve helyezték a vetett ágyra. A háromszeles változatukat Mátraszőlős, Csitár, Ilíny, Nógrádmarcal, Szenté, Nagylóc, Piliny, Érsekvadkert községekben találtuk, de emlékét Becskén, Bujákon, Kisecseten is lejegyezhettük. Általában a vetett ágy cifra lepedőjeként tartották számon, de Ilínyben a ravatalt is ezzel takarták le. Hollókőn viszont az idős korban lehunyt férfi alá tették a koporsóba. Csitárban az ünnepi ágy díszlepedőjeként használták, de az idős férfiak alá is ezt tették a koporsóba, amelyet el is vitt magával

55 (1. kép). Az általunk dokumentált háromszeles lepedők 1916-1950 között készültek. A szőttes minta vagy hímzés Csitár, Ilíny, Szenté községekben az egyik keskenyebb oldalára került, míg Mátraszőlősön (2. kép), Nógrádmarcalban (3. kép), Nagylócon (4. kép) mindkét keskenyebb oldalra tettek egy-egy szedettes mintát vagy hímzést. Érsekvadkerten az 1940-es években férjhez ment leányok többsége már csak olyan háromszeles lepedőt kapott hozományba, amelyről hiányzott a csipkebetét, díszítést az alsó szélre tettek (5. kép). A 10-30 cm széles szőttes vagy hímzett mintát nem mindenütt tették a lepedő szélére, hanem attól 40-60 cm-rel beljebb. Csitárban az alsó nagylyukú betétbe piros, kék színű szalagot fűztek. A lepedők hossza 180-270 cm között váltakozott. A hoszszát funkciója szerint változtatták: amelyet csak vetett ágyra szántak azt rövidebbre, a ravatalra vagy a koporsóba tett lepedőt hosszabbra szőtték. A csipke nélküli lepedők kétszeles változatát a Zagyva folyótól nyugatra sokfelé ismerték. Példányait Szurdokpüspöki, Szécsényfelfalu, Magyargéc, Bér, Nógrádsáp, Legend, Romhány, Kétbodony, Mohóra településeken találtuk meg. Az adatközlők szerint e lepedőknek több funkciója lehetett: hétköznap a felvetett ágyra, a ravatalra, 55. „Az öregapámat 1925-ben, édesapámat 1950-ben ilyen, a szélén csipke nélküli lepedővel temettük el. Az egyik szélén levő szőttesmintát a fejhez tették." (Horváth Józsefné, sz.: Csábi Mária 1912. Csitár).