Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Bozena Nemcova: Egy magyar város (Gyarmat). Néprajzi leírás

még ha savanyú is, mégis vidám lesz tőle a szívük. És ha aztán a cigányok is muzsikálni kezdenek, még nagyobb a mulatság. Táncolnak, énekelnek, dohányoznak, isznak, lövöldöznek, mindenféle mókákat csinálnak. Besötétedéskor meg tüzet raknak és fáklyákkal világítanak. A legény iszik a kedvesére: „Egészségedre, hogy az enyém légy!" „Adja isten, hogy igaz legyen!" - mondja őszintén a lány és nem is védekezik, ha az ifjú megszorítja a kezét. „Igyatok legények", hangzik a másik oldalról, „amíg a fiúk ittak, jól ment soruk, most nem isznak, és még sincs semmijük!" - Minden oldalról felharsan az ének, a lövöldözés, a vidám ujjongás, és ha a gazda megjelenik köztük, hálát mondanak s minden jót kívánnak neki télre, nyárra és a másvilágra. A gazda barátai meg a szobában hangosan társalognak, iszogatnak egymás egészségére, a pohár fenékig ürítve. Amikor közeledik az este és a vendégek fel akarnak állni, a gazda legjobb borából öntet és a gazdasszony is valami édességgel kedveskedik - s ismét folyik tovább a lakmározás és a koccintgatás késő éjszakáig. Sok hazatérőnek bizony még a széles magyar út is keskeny. - Ahol sok szőlő van, mint a tokaji, budai hegységben és a nagy urasági szőlőkben a szüret 2-3 napig is folyamatosan eltart, nagy mulatozások közepette. Akinek a jobbágyság idején szőlője volt a termés egy tizedét (dézsmát) kellett odaadni a földbirtokosnak. 22 A joszag A Felvidék déli megyéiben, ahol nagy legelők vannak, mindenütt több lovat tenyésztenek mint az északi megyékben, azonban a legtöbbet az Alföld hatalmas rónaságain tenyésztik, ahol parasztnak és úrnak egész ménesei vannak. Ezek a ménesek tágas pusztákon legelnek a szabad ég alatt télen-nyáron a csikós

23 felügyelete alatt, aki földbevájt kunyhókban él ott mellettük. - Ezeknek a földbevájt kunyhóknak a falait fűzfa vagy gyékényfonattal fedik be és lekenik szurokkal. A kerek, szintén vesszőből font, egy kissé a föld felé emelkedő és gyeppel fedett tetőn van a kémény, ahol a fűst távozik. Oldalain kis ablakok, amin keresztül esik be a fény. - Ezek a kunyhók rendszerint ketté vannak osztva; az egyik részben van a tűzhely és a férfiak fűből készült fekhelye, a másikban az rendszerint nős első csikós felesége a gyerekekkel. Ott él a világtól elzártan a csikós egész életén át, követi a végeláthatatlan pusztákon a vad ménest és nem cserélné fel ezt a szabadságot a világ minden kincsével sem. E rónaságon se szlovák se magyar nem lehet meg ló nélkül, a magyar száz lépést se tesz meg gyalog! Mindig közel kell lennie a lónak, hogy hívhassa, ha valahova mennie kell. Ha hozzáfut a lova, nem keres rajta nyerget s kengyelt. Megragadja sörényét, fölpattan rá, előre hajol, kezével suhint és nyereg s kantár nélkül csak a sörényébe kapaszkodva száguld keresztül a széles rónán mint a fecske. Mire az ember körülnéz, ismét ott van. Ezt a lovaglást kedveli a magyar és lován érzi magát otthon! Ha csak rövid útra megy, akkor női módra üli meg a lovat, viszont némely 22. A ló és az ökör; a tehén és a többi állat neve szlovákul a lichva. 23. A csikó fiatal ló, ettől származik a lópásztorok neve.