Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Bozena Nemcova: Egy magyar város (Gyarmat). Néprajzi leírás

nakaszálás; így hirdetik az aratást, a kukoricatörést, a krumpli ültetést és szedést, valamint a szüretet. Az üde réteken vidám élet kezdődik. Tizenkét kaszás megy egy sorban, valamennyi szálas termetű; fejükön kerek kalap, testükön a széles derékszíj, lábukon a bocskor, vászon nadrág, rövid ing; ez minden ruházatuk. Rövid pipát tartva a szájukban lépésről lépésre haladnak előre, s ha könnyen megy a kaszálás, örülnek, hogy a fű engedelmes, hogy szépen ráhajlik a kaszára. - Az asszonyok meg összegereblyézik kupacokba és kocsikra rakják és mindezen munka közben harangzúgásként szól énekük. Egész beszélgetéseket folytatnak énekelve; amit az egyik nem ismer, azt a másik mondja. Az egyik lány dicsekszik, hogy milyen szép fiúja van, és hogy nem adná oda őt egy nyaláb szénáért sem, a másik meg mondja a fiúnak, aki a katonáskodással ijesztgeti őt: „Hát én téged kedvesem olyan könnyen elfeledlek, mintha egy almát dobnék a vízbe!", - amott pedig a lányok kórusban szomorú balladát énekelnek „A szép Ilonkáról". A lekaszált réten a kislányok játszanak „Hója, dunda hoja"-t, a fiúk cigánykereket vetnek

11 a nagyobbak meg vizet vagy aludttejet hordanak korsókban

12 a munkásoknak frissítőnek. A béreslegények alacsony lajtorjás szekereken szállítják a lekaszált szénát, s akár jönnek, akár mennek, ostoraikkal pattogtatnak és folyton az ökrökre vagy a lovakra kiabálnak: „Hé Rózsa! hé Sármány (ez énekes madár, magyar ló név) - hé Betyár! Bogár! (magyar ökör nevek) hééé" - ütik őket, még ha eléggé futnak is. - Ha a gazda kijön a mezőre, a gereblyéző lányok köré szaladnak, az egyikük kendőt köt a derekára vagy szalagot öve köré; - és borravalót kell nekik adnia, hogy jó „kedvükben járjon". Ez a szokás, a gazda átkötése máshol is megvan Szlovákiában. - Amikor már minden be van takarítva, a lányok szénából koszorút kötnek, az egyik legény felszúrja azt egy botra, és a többiek élén, akik a gereblyéket és a villákat viszik, beviszik a gazda udvarába, ahol vacsorával várják őket. - A szénát vagy boglyába rakják vagy a pajtába

1, rakják; a sarjút, amikor betakarítják, szintén boglyákba rakják. Hogy jól nem állnak el, azt nem szükséges ecsetelni, hiszen hónapokig állnak szélben, napon és esőben. - A szénakaszálás után a felvidékiek hazatérnek, hogy ott is elvégezzék a saját munkájukat, míg el nem jön az aratás. Az aratás A magyar földről azt mondják, hogy még akkor is rozs terem, hogyha hamut is vetnek el. - Ezért aztán a gazdák bízva a föld termékenységében, amely silány művelés mellett is bőséggel terem, nem törődnek gazdaságuk tökéletesítésével. - Mindent úgy csinálnak, mint száz évvel ezelőtt. A legjobb törektrágya az udvaron, utcán ma11. Kézről kézre, lábról lábra átdobni a testet. 12. A ítóneArhasonlít a kávés kannára. A nyakánál van egy kis szűrő, hogy szemét ne essék bele. A korsón van egy csövecske, amin keresztül lehet inni. 13. Fonott falú tágas épület, zsindellyel vagy deszkával fedve.