Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Bozena Nemcova: Egy magyar város (Gyarmat). Néprajzi leírás

dort volna. A lányok tubarózsát (Polyanthes tuberosa) nevelnek és tavasszal amikor virágzik, nincs olyan lány, akinek vasárnapi csokrában ne lenne. Dohányt mostanáig sokat termelnek, habár a forradalom előtt többet termeltek. - A dohány jó és nagyon jól előkészített földet igényel. Minden palántát 7-8-szor kell megkapálni, hogy valamennyire megnőjön. - Mikor magasabbra megnő, alulról elkezdik a legalsó leveleket letördelni, ezek a legnagyobbak, de nem a legjobbak. Később a többi levelet és elvirágzás után szedik le a legfelsőket, amik a legkisebbek, de legjobbak az összes közül. - A leveleket szorosan egymás mellé zsinórra fűzik fel és a zsinegeket általában a ház eresze alá akasztják ki. A dohánylevelek szárításának idején némelyik ház teljesen körbe van fonva zöld koszorúval. - A száraz dohányt csomókba rakják, négy bot közé kötik, nehogy szétmorzsolódjanak, így viszik eladni. - A fő dohányfajták: közönséges dohány (Nicotiana tabacum), kapadohány vagyis a törökdohány, N. glutinosa vagyis bakadohány és a N. fruticosa. - A legjobb dohányfajták Gömörben: a debrői, verpeléti, kóspallagi, vitnyédi, pereszlényi, csetneki, Nógrádban a füzesgyarmati és az ipolyszögi. - A Tisza környékén ültetik a legtöbb dohányt. Ennek nagy zsíros levele van és nagyon erős. Ebből készítik a katonáknak a dohányt és a tubákot. Minden tavasszal, általában áprilisban kiont az Ipoly, zavaros hullámaival elárasztja a part menti réteket, elönti az egész völgyet. - Napokig nem lehet a városból kimenni a szőlőkbe, még akkor se, ha a víz elvonult. Ha a nagyhidat nem is vitte el, de az ingoványon átvezető két kis hidacskát biztos elvitte, ami nem is csoda. A közmondás is azt mondja: „A magyar híd, a német böjt és a lengyel imádság nem tartós." Amint a víz leapad a megmaradt pocsolyákban a cigányok és a szegények kosárral fogdossák a cwXhalat és más halakat, amelyek itt maradtak. - Mielőtt az utakon a gödrök behordódnának, a hidakat egy kissé helyreállítanák, a heves napsütés kiszárítja a homokos hordalékot, a pedig szél széthordja minden irányba, vagy kupacokba fúja össze, s mielőtt felocsúdnál, a rét kizöldül. A fü rohamosan nő, „a zöld fű a térdemig ér", ahogy a lányok éneklik, és hamarosan következik A szénakaszálás Magyarországon nincsenek tagosított földek, de nem is úgy mint nálunk, hogy a gazda a saját földjén, ahová és amit akar, azt ültethet vagy vethet. A földje két részre oszlik, egyik felébe a gabonát veti, a másikba különböző veteményeket, és ez évente váltakozik. Ahol gabona volt, oda vetemény megy, ahol meg vetemény oda gabona. A falutól távolabb a napos helyeken dohányt termesztenek. - így egész határnyi rétek egyben vannak, csak határjelekkel vannak felosztva, amit a gazdák maguknak karóval jelölnek. - Ha eljön a szénakaszálás ideje, a hrusói hegyek falvaiból érkeznek ide a szlovákok kaszálásra. Egész sorokban állnak a fő utcán, ahol a gazdák felfogadják őket. - Némely gazdának már megvannak évek óta a saját kaszásai, akik hozzámennek a megfelelő időben, anélkül hogy keresni kellene őket. - A kaszálás megkezdése előtt a hajdú dobolva bejárja a várost és bejelenti, hogy kezdődik a szé-