Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Bozena Nemcova: Egy magyar város (Gyarmat). Néprajzi leírás

mérgezők és évente nem egy gyermek megmérgezi magát, főleg beléndekkel vagyis maszlaggal^', ahogy itt hívják. Kocsisok és fuvarosok nyáron a lovaikat maszlaggal dörzsölik be, hogy a bögölyök ne szálljanak rájuk. - A falvakban ha a súlyos beteg sokáig nem tud meghalni, körbefüstölik maszlaggal. A cigányasszonyok pedig állítólag bizonyos italokhoz használják fel. - Nagyon buján nő, főleg a romok mellett, a ház körül, kerítésnél, sok helyen egész térségeket beborít. Mikor termései megszáradnak és szétpukkannak, a szegény gyerekek, akik rendszerint ilyen helyeken játszadoznak, kiszórják a tenyerükbe az édes magokat és megeszik. Aki sokat evett belőle, az rendszerint haza sem ér, pár óra múlva halott. - Ilyenkor általában azt hiszik, hogy a napszúrást kapott (agyhártyagyulladás). Az erdők többnyire lombosak, világosak, főleg a cserfa erdő sok, helyenként tisztán ez van, helyenként gyertyánnal, juharral, jegenyefenyővel, jávorral, nyírfával keverve. A csertölgy szép alakú, magas, jóval magasabb mint nálunk, nyúlánk törzsű, koronája terebélyes. Levele sötétebb mint a közönséges tölgynek, keskenyebb, de hosszabb, apróbb és élesebb bevágásokkal. - Makkja szintén kisebb mint a tölgyé, három-négy egy csomóban, a hüvelyt mintha moha nőtte volna be. - Kétévenként érik be, kiváló elesége a sertéseknek. A tölgygubaccsal Magyarországon nagyban kereskednek, az ágakat ellepő fagyöngyből ragasztó készül. - A cserfa leginkább hajóépítésre, esztergályozásra és asztalos munkákra alkalmas. Tavasszal legszebb a cserfa erdő. A fák alatt üde, mohával benőtt pázsit, a pázsiton gyönyörű virágok sokasága. - Itt a borostyán fonja körül a törzset, ott a. fatönkre szeder tekeredik, amott a szamóca virágja fehérlik, mellette a kékvirágú iszalag mintha odaszórták volna. Az árnyékos helyet kedvelik az illatozó gyöngyvirágok, az ibolyák, a jácintok, a turbán liliom, a boroszlán és főleg a réti kakukktorma. Minden fatönköt, minden követ benőtt a csodálatos rajzolatokat alkotó moha s zuzmó. De e bozótban bújnak meg a gyíkok és a kígyók, amiknek marásától fél a nép. - Rengeteg a bokor is: a szépen virágzó aranyeső, a zanót, erdei ribizli, vadmeggy, som, naspolya, barkóca, berkenye, galagonya stb. láthatók az árnyasokban és az erdők szélén. A bokrokban fészkel a fülemüle, melynek csodaszép éneke egész nyáron szól az erdőben. - A kopár magaslatokon terem a birs, mindenütt megél az eperfa, szelídgesztenyéből pedig egész erdők vannak Kékkő környékén. Mikor a gesztenye beérik, száz kilónál (pozsonyi mérő) is több van rajta. A szőlősökben a szőlő mellett sok gyümölcs is terem, főleg csonthéjasok, barack, kajszi, szilva, kevés körte és alma. - A mezőkön gabona, kukorica és főleg Gyarmat környékén a kitűnő rozs terem, aminek a piacon mindig magas ára van. Árpát keveset vetnek. - Borsót Magyarországon nem vetnek, lencsét meg keveset, ezt a kettőt Morvából hozzák ide, sárga kását (prószát) és hajdinát pedig a Szepességből. Babot viszont sokat ültetnek. Sokféle zöldség megterem. Lent nem termelnek, viszont szép hosszú szárú kendert igen. - Még a legkisebb kertekben is legalább egy vagy több ricinus tövet láthatunk, amely itt mintha meghonoso10. Maszlag. Haránt az útleírásában a maszlagot ópiumnak nevezi. Egy régi szlovák dal szerint a törökök Divény ostromakor maszlagot adtak harcosaiknak, hogy bátor szívűek legyenek. Lásd Kollár: Népdalok II.