Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Bozena Nemcova: Egy magyar város (Gyarmat). Néprajzi leírás

lerem a Kitünö, messze toldön hires váraljai bor. Délnyugaton majdnem a városig dombok húzódnak, amik részben nyírfával benőve, részben megművelve vannak. A legmagasabb ponton még nemrég négyoszlopos akasztófa emelkedett, ilyen minden megyeszékhelyen volt, s az idegennek mindjárt a szemébe ötlött, mert mindig vagy a városhoz legközelebbi magaslaton, vagy a városkapu előtt volt felállítva. Északkeletre az Ipoly bal partján dombok emelkednek, amelyek északi oldalán a cserfa, a déli oldalán pedig a szőlő terem meg. Ezek a Javorina legalacsonyabb nyúlványai, amelyek Kékkőtől délre húzódnak. - Minden hegynek megvan a maga neve, úgymint: Fehérhegy (mészkőtől), Cseres, Csalman, Mankó, Budka, Illés, vagyis Göröghegy stb.

9 - A Cseres alatt Podluzsánban ásványvíz forrás van, mellette fürdő az egyszerűbb nép számára. A városi urak a másfélórára lévő Zsélybe mennek fürdeni, hol erős vastartamú víz, a csevice van, ami fürdésre és a borhoz alkalmas, s ami egy Szklabonyátói nem messze lévő réten fakad. E hegyek által védett széles völgyben folyik az Ipoly, amely Gömör vármegye határában ered. - Sok kis patak által táplálva folyik bele Fülek alatt a Losonc és Gács felől érkező Lucsenka és Tuharka, lejjebb a Sztregova, Dobroda és a Kékkőtől idefolyó Kürtös patak, és Gyarmat alatt a Lókos. így megerősödve kígyózik üde mezőkön keresztül Ipolyságig, majd innen nagy kanyarulatokkal jut ki a síkságra és Szobnál ömlik a Dunába. - A szlovákok az Ipolyt rondának nevezik, mert vize mindig zavaros, az alacsony partok között csendesen csordogál. A part menti rétek mocsarasak, részben füzekkel és sással, amik sűrűjében nyílik tavasszal a sárga tavi rózsa (Nuphar luteum), részben sással benőve, ami felett fehérlenek a káka (Butomus) füzérei. A folyó partját sűrű füzesek nőtték be, amelyek vesszőit különböző indás növények folyjak körül. Sűrűjükben az öreg asszonyok csalánt keresnek, ami értékes orvosság, a fiúk pedig egérfarkat (fűzfabarkát) kalapdísznek. - Itt zöldell és piroslik egy kis rét, amelyen a réti fokhagyma virágzik, amit a nép kígyógyökérnek nevez, pálinkába főzve gyógyszerként használja hideglelés ellen, amott kicsit távolabb tobzódik a cigányasszonyok által ismert lóhere. A legszebben zöldellő rétek a libalegelők, amiket teljesen benőtt az ezüstzöld pimpó (Potentilla anserina), a nép gyógyszerként használja nyavalyatörés ellen. - Az utak szélén sűrű takácsmácsonya (Carduus crispus, mácsonya), amivel Magyarországon kereskednek; a legkülönbözőbb füvek között találhatók a papsajt bujanövésű bokrocskái (szintén mályva), amelyben az anyák görvélykóros gyerekeket fürdetnek. Az út menti cserjésekben és lejtőkön, a rendszerint ördögcérnábóX (Lycium), csipkéből, fekete bodzából álló kerítések körül mindenütt ott tekerednek és egész lugast képeznek az indás növények, különösen a vadkomló, a csucsor, a kivadult szőlő és az iszalag (Clematis), amely egész bokrokat alkot. - Virágzás után a fiúk letépik a bolyhos árvalányhaj csomóit, amit toll helyett a kalapjuk mellé tűznek. - A város körül sok mérges növény is található, amiről azonban az emberek sajnos nem tudják, hogy 9. A négy utolsó hegy a görögökre utal, főleg az utolsó, amit a nép görögnek nevez, (görög, magyarul szerb), csalma a szerbben turbán sapka, mivel a hegynek csúcsa ilyen alakú.