Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Bozena Nemcova: Egy magyar város (Gyarmat). Néprajzi leírás

kocsmák és a mészárszékek körül settenkednek, a mezőn kóborolnak, kettő-három egy falkában; mindent összeszednek, amit kidobnak, mindent elvisznek, amit tudnak. Ahol kapnak valamit enni, oda visszatérnek. A kutyákra év közben senki sem figyel, az országos vásárok idején viszont a sintérnek kell elzavarnia őket. Erre a napra különleges, rendszerint teljesen piros öltözéket visel a sintér, aki általában egy fiatal cigány, s ilyenkor különleges piros ruhát visel. Habár a kutyák után jár, a kutyák meg utána, de egymásra ügyet sem vetnek, mindegyik a maga dolgával törődik. A kutyák ennivalót keresnek, „a cigány meg a kocsik körül jár, nem tudna-e valami vasat szerezni", ahogy a szlovák mondja. Állandó, nehéz munkára a cigány nem alkalmas, nem is kitartó, ezért aztán kevés közöttük a földműves. Nógrádban van egy kis település, Szakai, Borsodban pedig Szentpéter, amelyek a lótolvajokról híresek. Azt mondják, hogy ott még a lovas alól is kilopják a lovat. Szívesen kereskednek a lovakkal. Az Alföldön évekkel ezelőtt élt egy gazdag cigány, aki nagy üzletet vitt, állítólag becsületes és megbecsült ember volt. - A kóbor cigány leginkább lopja és elköti a lovat. Amikor a zsidó fűt-fát ígér, a cigány meg viccel, akkor a szlovák jobban teszi, ha futásnak ered. A zsidó csak akkor tud szlovákul, ha muszáj, legszívesebben németül és a haszon miatt magyarul beszél. Minden cigány tud szlovákul, magyarul és az ő zsiványnyelvén. Amíg szereti a feleségét, hű férj a cigány, de szerető apa, és nem hagyja el a családját. Amikor megszületik a gyerek, hideg vízbe mártja, hogy megedződjön. A legtöbbjük katolikus, még a vándor cigány is megkeresztelteti a gyermekét. Az Alföldön az erdélyi határ közelében mindmáig egész cigány telepek találhatók, ahol megvan a saját vajdájuk és a régi szokásaikat megőrzik. A környék és a gazdálkodás Gyarmat környékén a talaj apró homok, helyenként vörös agyaggal keverve, mégis nagyon termékeny. A hőmérséklet is magasabb mint a környékbeli völgyekben. Nyáron eléri a 30 fokot is, úgyhogy a nap hevétől a mezőn dolgozni sem tudnak. E völgyet minden oldalról alacsonyabb és magasabb hegyek védik. Nyugat felől a szép diósjenői hegység kéklik, a diósjenői hegycsúcsoktól északnyugatra Hont megyéig lejtenek a Börzsöny bércei (magyarul Börzsöny, szlovákul Plzen). - Korponától északra lefelé a Hrusói hegység, a Fátra legalacsonyabb nyúlványa húzódik. Északkeletre a Hrusói hegyektől emelkedik a Jávor hegység, amelynek legmagasabb hegyei a Jávor, Ostrocky és a Kis Kriván, amelyek Nógrád és Zólyom megye határát képezik. A diósjenői hegyektől délnyugatra húzódik a Nógrádi hegység, ahol egy kis völgyben a Vácról Gyarmatra vezető országúthoz közel, van Nógrád várának romja (Neográd) amiről elnevezték a megyét. Egyik ága Vác felé nyúlik, ahol legmagasabb heggyel, a Naszállyal ér véget, innen lassanként síkság felé lejt; a másik ága össze van kötve a Cserhát hegységgel, ami egyesül a Karanccsal, és ez a Mátrával. Gyarmatról vidéke délre teljesen nyitott, ebben az irányban látni távolban a különös, magas és nagyon hegyes szandai hegycsúcsot, a Cserhát legmagasabb hegyét, ezalatt