Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Pálmány Béla: A végvár-mezővárostól a városig. Balassagyarmat polgári fejlődése az újkorban 1552-1870

Összesen 60 „hane" és 60 kapu adózó háztartás 58 családot jelent, melyek közül 21 a fiával, 2 a fivérével közös házban élt. (Sokszor idézett adatok szerint 1562-63-ban 53, 1579-ben pedig 50 adóköteles házat írtak össze, az adó pedig 17.200 akcsére rúgott.)

11 A családnevek a kor szokása szerint következtetést tesznek lehetővé a török hódítás miatt bekövetkezett vándorlásokra, költözésekre illetve a családfők foglalkozására. A szomszédos Szobokról költözött be 3 család, Dejtárról pedig egy família. Sokkal távolabbról menekültek ide a 3 Kun nevü család tagjai. A Durai név helységhez nem köthető. Kézműves foglalkozásra utal az 5 Varga, a 2 Szabó, a 3 Molnár, a 2 Kovács, az 1 Mészáros, 1 Pintér vezetéknév is, vagyis 14 családfő (24,14%), akikhez esetleg a 2 Szakács és 2 Doktor nevű férfi is hozzátehető. A Juhász név 3 esetben fordul elő, közülük Tamás és Albert mellett tekintélyes számú adótárgyat képező juh feltüntetése is alátámasztja a foglalkozást, a harmadik, Benedek testvér lehet, míg a negyedik juhos gazda, a 120 juhot tartó Szabóki János származási helyéről kapta a kis közösségben a nevét. Mezőgazdasági foglalkozásra utal a 2 Pusztás (pusztabérlő) és az 1 Pásztor családnév. Hasonló, arányokat találtunk^Losoncon, ahol 1554-ben a 117 családfő között 7 kereskedő (Kalmár, Tőzsér, Sós) és 23 „mestör" (25,65%) találtatott.

12 Belitzky János a szórványos források összegzése és elemzése révén arra a következtetésre jutott, hogy a törökök 1588 után megkezdték és gyors ütemben folytatták Drégelypalánk és Gyarmat „erőddé történő kiépítését".

13 Hivatkozásai mindenestre csak arra utalnak, hogy 1584-től a magyar portyázások megszaporodtak, 1588. november 2-án pedig több, mint 2000 török Gyarmatra jött és észak felé támadásra készült Pálffy Miklós hadaival szemben, illetve Ernő főherceg 1591 nyarán azt írta Pálffynak, megkezdték Drégelypalánk erődítményének bővítését és Balassagyarmat erődjének építését, de ezt nem tudják megakadályozni, legfeljebb megzavarni.

14 A nógrádi várak 1593 decemberében szabadultak fel a 41 évig tartó törölcuralom alól. A győzedelmes harcokról Prépostváry Bálint főkapitány Mátyás főhercegnek írt jelentései tudósítanak. Csapatai a Rimaszombat melletti erős török palánkvár, Szabadka véres megszállása után az ötszörös erősséggel, 1045 török katona által védett Fülek heves ostromát és elfoglalását hajtották végre. Ezután hitre tett egyezséggel megadták magukat az ajnácskői és somoskői törökök, majd a hollókőiek is az ő egri vitézei kezére adták a várukat és mindannyian békében elvonultak. Mindhárom kis várban 20-20 Noszvajból áthelyezett német darabontot 6-6 lovast és parancsnokukul l-l főlegényt hagyott, mivel e várak közelebb voltak mind Budához, mind Hatvanhoz, a két legfőbb török erősséghez. E hírre Szécsény törökjei 11. Haraszthy L. (1911.) 699. p. 12. Pálmány B. Megjelenés alatt. 13. Belitzky J. (1973.) 146. p. 14. Balassagyarmat története, 1976. 31. p. - König Kelemen, P. 1931. 106. p.