Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Pálmány Béla: A végvár-mezővárostól a városig. Balassagyarmat polgári fejlődése az újkorban 1552-1870

felégették várukat és megadták magukat, Buják, Kékkő, Divény és Drégely „igen ereös kő warak", továbbá az Ipoly menti Hidvég nevű kastély őrségei pedig, mihelyt meglátták a (keresztény) hadak elöljáróit - vagyis előőrseit - „azonnal ki fwtottak, puztan hagjwan megh sem égettek. Mindenikben witezeket hattunk, az az három hett alat(t) az wr Istennek az eo (s)zenth segitsegebeöl tyzenegy erősséget wettwnk megh azteöreökeöktwl."

15 Ez a részletes győzelmi beszámoló tehát a két kishonti török vár (Szabadka, Ajnácskő) mellett hét nógrádi vár (Fülek, Szécsény, Somoskő, Kékkő, Divény, Hollókő, Buják és két nagyhonti török véghely Drégely és az ipolyhidvégi kastély bevételéről szól, ami valóban összesen 11 török erősséget tesz ki. Ha figyelmesen olvassuk, kiderül, hogy nem esik benne szó Gyarmat visszavételéről. Mi lehet ennek az oka? Minthogy Prépostváry egyfajta számadást tett hadjárata sikereiről, tizenegy emberöltőnél hosszabb időn át török uralom alatt állott vár gyors ütemű bevételéről, továbbá olyan, a hadjárat kiindulópontjától, Rimaszombattól és Fülektől az Ipoly völgyére, mint fővonalon fekvő, de Balassagyarmat útba ejtése nélkül el sem érhető várakat is megemlít, mint Drégely és Ipolyhidvég, egyértelmű, hogy Gyarmatot nem ostromolták meg, minthogy ott nem is volt török palánkvár. Belitzky János is ismerte e beszámolót és észrevette benne Gyarmat hiányát, de úgy magyarázza, hogy „Fülek és Szécsény elestének hírére Hidvégről és Drégelypalánkról - és nyilván Gyarmatról is - a török őrség éjnek idején megszökött és felgyújtotta az itteni várakat. így végződött Gyarmaton az első török hódoltság."

1 Ez a „nyilván" azonban nem megfelelő bizonyíték egy feltevésre. Balassagyarmat végháza ténylegesen 1601 után épült meg, Mátyás főherceg, a későbbi császár és király parancsára, a bányavárosok és az ipolyi védővonal megerősítése érdekében. Kinevezték az első főkapitányokat Morgenthaler Fülöp 1601-1605, majd 1605 és 1611 között Somogyi Mátyás és 1611- 1619 közt ismét „Filep kapitány" személyében. Az első nyilvánvaló bizonyíték az építésre, hogy a diéta sorozatban hozott törvényeket „a véghelyekhez teljesítendő ingyenmunkák szabályozásáról és ezekben immár rendszeresen megemlítik Gyarmatot is: az 1602:14. tc. 9.§ Hont, Árva és Liptó vármegyéket rendelte ki a javában épülő várhoz, az 1608:15 tc. 21.§-a már csak Liptót, az 1613:8. tc. 4.§-a Szécsényhez és Gyarmathoz Nógrád megye két járását, az 1618:49. tc. Hont egyik szolgabíróságát, az 1635:92. tc. Hont és Fejér megyék egy-egy járását rendelte ki. Az ingyenmunkásoknak kellett biztosítani a palánkkarókat és a vesszőt a sövényekhez.

17 15. Hadtörténelmi Intézet Levéltára Törökkori gyűjtemény 1593/13 Prépostváry beszámolója Csenger, 1593. december 25. és uo. 1594/5. Csenger, 1594. január 24. 16. Balassagyarmat története, 1976. 31. p. 17. Corpus Juris Hungarici, 1899-1900. Az említett törvénycikkeknél.