Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Adatok a szécsényi Forgách-kastély történetéhez (1333–1765)

ADATOK A SZÉCSÉNYI FORGÁCH-KASTÉLY TÖRTÉNETÉHEZ (1333-1765)*

A Szécsény történelmi városmagvának északi oldalát lezáró Forgách-kas- tély a magyar barokk világi építészet egyik kiemelkedő értéke, Nógrád megyében - az UNESCO Világörökség Bizottsága által az emberiség legértékesebb kulturális és természeti emlékeinek jegyzékére 1987-ben felvett Hollókő után - a leghíresebb műemlék. Az épület három évtizede a Kubinyi Ferenc Múzeum otthona. Történetéről számos művészettörténeti műben, így Rados Jenő, Wenczel Gusztáv, Genthon István, Patay Pál és Badál Ede monográfiájában is olvashatunk röviden.* 1

Patay Pál így foglalta össze az 1965-ig feltárt tényeket: „Az Ipoly völgyének szélén, messziről láthatóan emelkedik a barokk kastély, amely az egykori várkastély helyén, 1760 körül épült. Alapjaiban felhasználták a középkori falakat, sőt, a földszintnél lényegesen mélyebben fekvő pincéje kétségtelenül az egykori várból maradt meg. Északi homlokzata is a várfal vonalát követi. E vonalból csak a rövidszárú, H alaprajzú kastély két szárnya ugrik előre a meredek lejtő felé. A nyugati szárnyba befalaztak egy négyszögletes és egy félkörívesen záródó kisméretű ablakkeretet. Meg kell jegyezni, hogy egy XVII. századi alaprajz szerint az egykori várkastélynak két kiszögellése volt. Az is lehet tehát, hogy a Forgách-kastély szárnyai ezekre épültek."2

Badál Ede verziója szerint: „Szécsényben ... 1750-1760 körül építették ki a barokk kastélyt, amelyet 1670 körül kezdett építtetni ... XV. századi gótikus vár maradványainak felhasználásával Forgách Ádám."3 E nézet tarthatatlanságát már csak az is bizonyítja, hogy Szécsény végvárának a törökök voltak az urai 1663 és 1683 között. Ami pedig az irodalomban másutt is előbukkanó 1670-es dátum eredetét illeti, csupán egy nyomdahiba makacs továbbéléséről van szó, mivel egyszer véletlenül 1670-et írtak 1760 helyett.

A feltáratlanság és a fennforgó, nyilvánvaló félreértések indokolttá teszik, hogy - alapos régészeti kutatás hiányában - oklevelekre és korabeli levéltári iratokra támaszkodva felsorakoztassuk azon adatokat, amelyekből sok újat tudhatunk meg a mai kastély 1760 előtti építéstörténetéből.

* E tanulmány változatlan címmel és formában jelent meg a Nógrádi Történeti Évkönyv 1989-es, Belitzky János emlékének szentelt számában (PÁLMÁNY Béla 1989 a).

1 RADOS Jenő 1939, 12.; WENCZEL Gusztáv 1944, 354-357.; GENTHON István 1954; PATAY Pál 1965, 64.; BADÁL Ede 1987.

2 PATAY Pál 1965, 39-40.

1 BADÁL Ede 1987, 34.

65