Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)
11. számú táblázat: A szécsényi uradalomban élő regále- és birtok-haszonbérlő kereskedők hozzájárulása, 1809 Családfők száma Fizetett (Ft-tól Ft-ig) 1 20-25 3 15-20 2 10-15 4 5-10 Az 1809. évi, Habsburgok számára katasztrofális háború és a nemesi fölkelőkkel megerősített császári seregek győri veresége után többé már nem került sor insurrectióra és azt anyagilag fedező hadisegély (subsidium) kivetésére, bár nemesi szemléket (lustra) tartottak. Az 1848-ig terjedő időszakból mégis van lehetőség a nógrádi nemesség számának, területi megoszlásának és vagyoni, jövedelmi rétegződésének a feltárására. A reformkori országgyűlések közül az 1832/36. évi pozsonyi diéta egyik fő témája a még 1791. évi 67. törvénycikk által életre hívott rendszeres munkálatokat kidolgozó és az 1827. évi 8. törvénycikk által megújított bizottságok javaslatainak a megvitatása volt.63 Nógrád vármegye már követutasításaiban is támogatta a javaslatok közül például azt, hogy az országgyűlési vármegyei követek költségeit - napidíjukat, szálláspénzüket - „kirekesztőleg" a nemesség fizesse. Tették ezt részben azért, mivel a XV. század végén és a XVI. század első felében, midőn minden birtokos nemes személyesen tartozott megjelenni az ország- gyűléseken, a törvények értelmében ezt a saját költségükön tették, részben pedig mivel az „adózó polgártársaink álláspontján való könnyebbítés" is múlhatatlanul ezt kívánja. Az 1836. évi 44. törvénycikk kimondta, hogy ezen országgyűlés minden költségét „csupán ezen esetre", szabad ajánlásképpen „egyedül a nemesi, és azok, akiket a törvény azon nevezet alá foglalva ért, fogják viselni".64 Ez alól senki, a személyesen részt vevők és maguk a követek sem képeznek kivételt. A törvény még nem is volt szentesítve, amikor Nógrád vármegye közgyűlése 1834. évi 1643. számú végzése értelmében a megyei nemesség kulcs szerint összeírandó vagyona arányában vállalta az országgyűlési költségeket. Az 1839/40. évi rendi országgyűlésre vonatkozólag az 1840. évi 45. törvénycikk, az 1843/44. évi diétára szóló érvénnyel pedig az 1844. évi 12. törvénycikk szinte szóról szóra megismételte ezt a - nemesi adómentességen tudatosan rést ütő - határozatot.65 ö Corpus Juris 1740-1835, 203-214., 439-442. M Corpus Juris 1836-1868,1836. 65 Corpus Juris 1836-1868,1844. 255
