Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Nemesi rend, vitézlő rend, szegénység – Bégek, szpáhik, janicsárok és ráják. Szécsény magyar végvári korszakának vége és második török uralma (1647–1683)
Quinto: Némelyek praetendál(j)ák azt is, hogy az földesurak rétéi, földei [közül] pinzek után is bírnak földeket, réteket. Eziránt az földesurak azt ké- ván(j)ák, verificaltassék, ha jó jussal bírják-é, s azt kitől vették, azon azt adó adhatóját adta-é, dejudicaltassék. Sexto: Azt is p(rae)tendálják némelyek, hogy veteményes kertek voltak annakelőtte, noha most szántóföldeknek fordították. Erre azt mondják az földesurak, az olyanoknak, ha az olyan elpusztult kertek helyet(t) másutt vagyon veteményes kert(j)ek, továb(b) nem birhat(j)a, hanem az olyant res- tituál(j)a simpliciter kiki. Amelyeket benyújtván és előmutatván és a nevezett feleknek bírói igazságszolgáltatásunk elé való perbehívó felszólításunkat a jó békesség céljából, mindkét fél egyetértéséből, meghallgatván a földesurak fenti követelés pontjait, valamint a vitézlő rend válaszát és feleletét zsinórral mérve és újra megfontolva a felek összes érveit, melyeket ügyük megalapozására felhoztak, egymás közt is tanácskozván ilyen módon jutottunk megfontolt döntésre: Hogy amennyiben hosszú idővel ezelőtt a mostani földesurak elődjei a szántóföldeket és réteket háromszáz katona számára méltóztattak osztály szerint szétosztani, amely háromszáz katonának a száma pedig az idő múlásával csökkent és kétszázra szállt le, ám ők, mint az előbbiekben szó esett róla, a háromszáz katonának régi időben rendelt és lefoglalt szántóföldeket és réteket természetesen kétszázan tartják birtokukban mostanáig. Mivel pedig a legutóbbi Országgyűlés törvénycikkelye értelmében a katonák számát a régire kell korlátozni, a szántókat és réteket a régente dívó gyakorlatot felelevenítve, újból háromszáz katona között kell felosztani és lefoglalni. Az almáskerteket pedig, amelyek a végház régi körén, vagy kerítésén belül ősidőktől megkülönböztetnek a többi területrésztől (ha és amennyiben a nemesség és a vitézlő rend világossá tenni és bizonyítani kérné), amint mostanáig, úgy a jövőben is őfelsége végháza szabadon bírhatja ott, ahol helye lesz és a maguk természetében a szécsényi nemesség és vitézlő rend eladhatja és megveheti azokat, a földesurak részéről semmilyen közös rendelkezés nem hozható ellenük az említett időn belül. Mindazonáltal azt kifejezetten kinyilvánítván, hogy amit bármilyen hittel, vagy címen birtokolnak az említett kerítésen belül fekvő kertekből, vagy almásokból, amelyekből előzőleg nem birtokoltak, azok bíróság előtt tett adományozása mellett (a szándékozóknak semmi jogtalansága nem keletkezhet) tizenöt napos határidőn belül, az említett Nógrád vármegye alispánjának, vagy távolléte esetén szolgabírája és esküdtjei jelenlétében, megfelelő okmányokkal bizonyítani tartoznak és legyenek kötelesek. Amit ha megtesznek, jól van, másképpen az olyan kertek és almások teljességgel és egyszerűen a földesurakra átszállódnak ismerik el a tényből következőleg. 111