Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Adatok a szécsényi Forgách-kastély történetéhez (1333–1765)
Az ősi jószágok nemzetségi jogon történő birtoklása azonban még élő gyakorlat volt, az örökös birtokokat csakis az összes leszármazott egyetértésével lehetett osztályra bocsátani, illetve uradalommá formálni. A nemzetség ágai között az 1270-es évektől az 1320-as évekig véres fejleményekké fajuló viszálykodás zajlott az ősi és szerzeményi birtokok felosztása tárgyában. Folkus és fiai leginkább Illés fia Péterrel és utódaival folytattak hosszú küzdelmet a családi hegemóniáért, a harmadik ág, Leusták és fiai kezdettől elismerték Folkus és fiai igényeit. Folkus örökös birtokai az észak-nógrádi Li- bercse (Lyberchen), Paróca (Procha), Zalatna (Zalatnha) és Garáb (Grab) voltak. Mint az ág elsőnek fennmaradt 1271-es osztályleveléből kitűnik, Li- bercsében (ma: Luborec) volt az atyai házhely (sessio), és mellette, a „Wy- lichke" (ma: Velicky) pataknál állt a Szent Ferenc tiszteletére emelt templom, tudniillik a gazdag nemzetségeknél ekkoriban szinte „kötelező" nemzetségi kápolna, egyúttal temetkezőhely, amely a három fivér közös kegyu- rasága alatt maradt. A libercsei atyai házat Mihály kapta meg, ő és utódai, a megyében évszázadokig jelentős szerepet játszó köznemesi család, a Liber- cheyek generációk során át itt laktak és birtokoltak. Folkus és fiai közül Farkas - Belitzky János szerint - már 1255-ben és 1274-ben is „hihetőleg" Szécsényben lakott.7 Bár ez Folkus libercsei sessiója és kápolnája ismeretében nem valószínű, az bizonyos, hogy fia, Farkas férfiúvá és családfővé válása után Szécsényt szemelte ki saját uradalma székhelyének. Ennek érdekében cserélte el 1274-ben karakói jószágát, de ennek a törekvésnek a jegyében születtek 1271 és 1299 között a Kacsics nemzetség többi ágával - a Farkassal és a leghatalmasabb fiával, Tamással fél évszázadon át fegyverrel is szembeszálló Illés fia Péter és öt fia kivételével - elfogadtatott osztálylevelek is. Mindennek eredményeként Farkas még 1299 előtt megszerezte magának és fiainak Szécsény, a szomszédos Várad, továbbá Csitár, Géc, Almás, Kis-Rimóc, Libercse és Paróca falvak nagyobb részét, és így kialakította a szécsényi uradalom magvát. Hol lakott Folkus fia Farkas Szécsényben? E kérdésre két felnőttkort megért fia, Tamás erdélyi vajda, majd országbíró (oklevél először 1299-ben említi, élt 1354-ig), és Péter, valamint fiaik 1333. november 8-án kelt osztálylevele, illetve a Szécsényben máig előkerült régészeti emlékek alapján szeretnénk válaszolni. Az osztálylevelet Belitzky János kitűnő forráskritikai fegyverzettel már elemezte.8 Kimutatta, hogy a rettegett nagyúr, Tamás nem semmizte ki testvérét, Pétert és annak fiait, hanem érdekeiket figyelembe véve új módon osztozott meg Szécsényen és a korábban külön községet képező, 1333-ban azonban már közös határú Váradon. Korábban - 1327-ben - a két fivér Szé7 BELITZKY János 1981, 25-32. « Uo. 67
