Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Adatok a szécsényi Forgách-kastély történetéhez (1333–1765)

csény mindkét utcáját és szegét (ambos contratas et vicos) szélességében (per latitudinem) osztotta ketté északi és déli félre, ez az elkülönítés azonban az ott lakó jobbágyaik között állandóan különböző háborításokat, verekedéseket, kölcsönös kártételeket okozott. Tamás vajda és fiai ugyan szerették volna, ha Péter és fiai lemondanak az őket Szécsényben, Váradon és Kis- Rimócon illető felerészről, és ennek fejében felajánlották saját csitári, kis-hu- gyagi és drahi birtokrátájukat, azonban beleegyeztek abba, hogy végül is Péter kívánságára új módon, észak-déli irányú határvonallal különítik kétfelé Szécsényt. A határ a falu közepén lett meghúzva (per medium dicte vilié Zechan transit), és Péterék Szécsény Ipoly felé eső, nyugati felét választották, míg Tamásnak és fiainak a Várad felé eső keleti rész jutott. A kétfelé osztási lehetőségből nyilvánvaló, hogy a két utca kereszt alakban metszette egymást, és 1333-tól az észak-déli irányú varsányi út két oldala képezte a két közbirtokos jobbágyainak beltelkeit elválasztó határvonalat.

A település középkori topográfiáját egyedül feltáró 1333-as oklevél szerint a Szécsénnyel már közös határú Várad belterületét is kettéosztották. A megosztás alapja a két kőből épült templom elkülönítése volt. Az egyiket egy „hegy" tetejére emelték és Szent György mártírnak szentelték, ezt Tamás vajda kapta, a másik, Szent Germanus-templom pedig Péter mesteré és fiaié lett. A Szent György-templomról régészeti leletek és dűlőnevek alapján biztosan tudjuk, hogy a Kerekdomb tetején állt,9 viszont a másik, a Szent Ger- manusé csak úgy lokalizálható a határleírásból, hogy Váradnak a Szécsényi Tamás vajda és fiai által birtokolt keleti felével határos részén feküdt. Ez a templom lehetett az 1988-ban a szécsényi várfalakon belül, a Somogyi Béla utca kanyarulatában talált és F. Bodnár Katalin által feltárt gótikus templom, vagy netán a Szentlélek patak mellett 1793-ig állt ősi templommal azonos? E két lehetőséget kizárnánk, mert utóbbi szentegyház a Szentlélek, és nem Szent Germanus tiszteletére lett emelve, előbbi pedig Szécsény belterületén, és nem Várad határában feküdt. A Szent Germanus templom tehát azon a területen volt, ahol a XVIII. század első felétől máig folyamatosan működő temetőkápolna áll - de hogy ugyanazon a helyen volt-e, csak további régészeti kutatás tisztázhatja majd.

(Utóirat: 2005-ben, tizenhat évvel fenti topográfiai elmélkedésünk papírra vetése után még mindig tisztázatlan Szent Germanus és Szent György vértanú egykori templomainak lokalizációja. A város egyházai múltjának legalaposabb ismerője, Galcsik Zsolt - miután három variációként ismerteti Pintér Sándor, Belitzky János és jómagam oklevélelemzésre alapozott következtetéseit - rámutat arra, hogy a Kerekdomb tetején Pintér és jómagam szerint Szent György temploma állt, Belitzky szerint viszont Szent Germanusé. Utóbbi vélekedést Galcsik tévedésnek nevezi és azt az új feltételezést veti

9 PATAY Pál 1979, 20.; NYÁRY Albert 1907, 222-231.

68