Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről

„földeit a bátkaiak bírják, melyekről kilenceddel tartoznak földesuruknak minden veteménybűl". 1647-ben Bátka tíz telkéből öt volt puszta. A kilencedre, irtványokra és puszta telkekre, makkoltatásra és disznópénzre, őzre, borkilencedre, bor- szállításra, várhoz szükséges munkákra vonatkozó utalás itt is minden hely­ség esetében ismétlődik. A szécsényi uradalom és két vára 1647-ben, illetve 1650-ben zálogszerző­déssel id. br. Koháry István birtokába került. (E forrásokat közöljük!) 1663- ban Szécsény és Hollókő várát újra meghódították a törökök, és két évtize­dig a vidék urai lettek. Bátka falu ekkor egy időre újra népes lett, amit a Ko- háry-uradalom 1672-ben készült urbáriuma szemléletesen leír. A község fe­le rátája tartozott a Koháryakhoz: „Erre az részre nyolcz egész házhely vagyon." Toót Mihály egészhelyes, fi­ai János és György. Van két jármosökre, négy tulka, egy tehene, három nyári borja. Melegh János egészhelyes, sem fiai, sem öccse. Van két ökre, két jár- mostulka, három nyári tinaja, három tehene. Húsvét György „két egész ház­helyet él mind magyar s mind török számra". Van nyolc ökre, hat tehene, négy nyári borja, egy tavalyi ökör tinója. Hódos András egészhelyes, fia Fe­renc. Van két ökre, öt nyári borja, hat tehén marhája. „Puszta házhely három. Ezeket maguk köziben osztják és mindenik házhelytűi az török úrnak három­három szekér szénát adnak esztendőnként. Az magyar földesúrnak semmit. NB. Minthogy ez falu Újvár veszése után (1663 után) kezdett épülni, aze­lőtt puszta lévén, annak okáért esett ez így, hogy a török úrnak fizetnek azon puszta házhelyektűl szénát, s a magyar földesúrnak nem fizettek még eddig. A mely Húsvét György nevű jobbágy két házhelyet él, elvethet az két ház­hely után 25 kila búzát, és így egy házhely után esik föld per kilas 121/2. Szénát egy házhely után takarhatni oszlás réteken nyolc szekérre valót. Adójuk most így vagyon: minden házhelytűi fi 2. Egy-egy icce vaj, fél-fél icce méz, két tyúk, két helytűi egy lúd. Kendert három fejet egy helytűl. Az rimóczi- akkal vesznek egy őzet. Kilencedet adnak minden őszi s tavaszi vetésbűi. Húsvét György az két hely tűi mind két annyit ád, 's majorság búzát hat kilát, tavaszit hármat [vet, arat], rét, azt feltakarják. Az egy helyesek felényit vetnek és mind közönségesen [közösen] aratják fel s az szemét [a kicsépelt gabonát] Csábrágba viszik. Az kinek ökre vagyon, [Gyöngyös]Patára megyen borért. NB. Toót Mihály magát szabados embernek tartja, azért, hogy ő szállítot­ta, s szállotta meg elsőben azt az batkai pusztát, kire nézve török úr is neki szabadságot adott, és azt áll(í)tja, az szegény megholt Némethi Pál [alispán] úr által adott néki szabadságot." Zsúnypuszta fele való a szécsényi várhoz. „Item Hollókő nevű török vár­ral határos." Vargha Albert hites ispán azt mondta, „az ő idejében annak mezejét nem követték s nem szántották, hanem az hollókői aga szántatta. 52

Next

/
Thumbnails
Contents