Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről
Attúl fogva, miolta ott török lakik [1663 óta], kérte tőle az dézsmát, de [a török aga] azt adta válaszul: mikor ő Hatvanban lakott, az úr ő nagysága neki akkor semmit azon pusztátúl nem adott, azért ő is nem ád." 1675. március 2-án összeírták a Koháryak szécsényi uradalmának házhelyeit. Bátkában mind a tíz házhely puszta volt, vagyis az előző télen elpusztult a falu. Varsányban a tizenöt házhely közül most is tizenegy és fél volt elhagyott, Rimócon a harminc házhelyből húsz volt puszta, nyolc jobbágyok, kettő nemesek használatában volt. A török végleges kiűzését, Szécsény, Hollókő, Hatvan és Eger várainak felszabadítását eredményező 1683-1687. évi harcok után, 1690-ben - kedvezően rendezve a királynak fizetendő fegyverváltságot - gr. Koháry István újratelepítette Szécsényt, Füleket és az uradalmakhoz tartozó falvakat. Újra benépesült Varsány, Rimóc is. Hollókő vára kevéssé romos falai közé négy volt végvári vitéz családja - a pásztói eredetű Kelemen, a ludányi Nagy, továbbá a Gondos és Szabó had - telepedett be. A szécsényi ferencesek anyakönyvei szerint már az 1690-es évek közepén itt éltek, itt születtek gyermekeik, és az 1728. évi országos összeírás szerint is még „intra rudera et mune- ra arcis Hollókeő", vagyis a vár romjai között laktak.85 A Rákóczi-szabadságharc és a nagy pestisjárvány után Bátka már nem települt újjá, az uradalmi összeírások szerint 1848-ig lakatlan puszta (praedi- um) maradt, határát a szomszédos falvak népe használta. 1714-ben a pusztáról az uradalom felére 11 kila (pozsonyi mérő) búza és 1- 1,5 kila zab heteddézsma bevétel folyt be. 1719 és 1720 között Bátka puszta rétjeinek haszonbéréből 8 Rft 75 dénárt, a nyári legeltetési haszonvételt bérlő rimóciak 5 Rft-ot, a sipekiek 2 Rft 50 dénárt fizettek évente marháik tartásáért. Kisebb földeket ezekben az években is felszántottak, és - egybehordva a hollókői terméssel - búzát, rozsot, árpát zabot dézsmáltak az uradalomnak.86 1752-ben Hollókő és Bátka jövedelmei gr. Forgách Zsigmond és János szécsényi és somoskői uradalomrészében így alakultak: Hollókői cenzus és bátkai legeltetés 7 Rft 25 d Bordézsma 3 akótól 6 RftHollókői, bátkai és zsúnyalmási makkoltatásból 80 Rft 91 d Azon erdőkben hamuégető zsidótól 25 RftDézsma búza 24 kila, zab 31/2 kila 25 Rft 40 d 85 A Szécsény 1690. évi újratelepítéséről szóló tanulmányt alább közöljük. A szécsényi ferences rendházban őrzött, 1694-től vezetett keresztelési anyakönyvekbe a környező falvakban született csecsemőket is beírták. NML IV. 7. a), Nógrád vármegye adószedőjének iratai, 1728. évi országos összeírás, Szécsényi járás (ua. OL Filmtár X 1927.). 86 SABB Koháry-Coburg cs. It. Jelzetes ir. 111. 8754. 1714. Központi birtokigazgatás, füleki uradalom, kasznári és tiszttartói számadások, 1719-1723. 53
