Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről
rábbi garábi konfliktussal. Mivel itt már egyértelműen határvitáról van szó, feltehető, hogy Ambrus prépost két évvel korábban valamennyi Garábbal szomszédos faluval szemben sérelmezte birtokai megcsonkítását, a határjelek erőszakos módosítását, és lépéseket tett visszaszerzésükre - ezekre volt válasz a hollókői vár uradalma népének 1343. szeptemberi akciója. Megerősített e véleményünkben Kubinyi András professzor, aki a hajdani oklevelekből kibontakozó ügyek sokaságának ismeretében azt állítja, az ilyen birtokviták mögött maguk a földesurak álltak, és céljaik elérésére jobbágyaik erejét is felhasználták. Szerintünk az esztergomi érsek enyhe reagálása is annak tudható be, hogy a hollókői váraljai, zsúnyi és bátkai parasztok támadása mögött valójában a nagyhatalmú Szécsényi Tamás állott, aki sokszor követett el véres hatalmaskodást szomszédjaival szemben (például Poghi Endrét, a mai Endrefalva urát is elfogatta). Minthogy mára Bátka helység neve elfelejtődött (egyedül Belitzky János ismerte a XV. századi oklevelekből), meg kell örökítenünk, amit erről a kies tájban egykor megbúvott faluról a levéltári forrásokból feltártunk. Az első, közvetett említés tehát a Sztrahora vára alatti Újfaluról (Nova Villa), 1300- ból való, közvetlenül pedig 1343-ban nevezték meg Bátkát, amelynek népe a hollókői uradalomnak szolgált. Logikusnak látjuk, hogy Sztrahora vára alá azért telepítették az új falut, hogy népe sáncmunkával, árkok ásásával, pa- lánkok és falak építésével, karbantartásával szolgálja az erősséget. Erre minden várnál állandóan szükség volt. Honnan költöztek ide a lakosai? Erre a kérdésre csak feltételezésünk lehet, de megkockáztatjuk. Gömör megyében, Rimaszombat közelében ma is áll a magyarlakta Bátka község, a hajdani Alsó- és Felsőbátka. Ennek szomszédságában is volt régen egy Sipek nevű falu, amely a XVII. században már puszta. Van továbbá egy Rimóca nevű szlovák falu is a Rima völgyében. Ez a három helységnév Hollókő és Sztrahora környékén egy bokorban előfordul. Nem lehetetlen, hogy a nógrádi Sipek és Bátka népét Gömör megyéből telepítették a földesurak, mindkettő Sztrahorának, vagyis Mihály várának szolgált. Györffy szerint 1294-ben a két Bátka egy része a Kacsik nembeli Simon fia Miklós és Illés kezére jutott (az ő utódaik voltak hollókői Mi- kus és sztrahorai Mihály is!), majd az Árpád-kor végén megindult a „nagy kolonizáció", melynek során a gömöri Bátkából sok falu népe rajzott ki.80 Az 1340-es éveket követő száz esztendőben Szécsényi Tamás leszármazottjai békésen, háborítatlanul „uralgtak" a vidéken, ezért nem voltak birtokperek, nem íródtak drága oklevelek sem. Hollókő vára alatt Gádor Judit régész 1969-ben egy kis (16,5 x 8,5 méteres) kápolna és apró (2,2 x 3,8 méteres) sekrestye romjait, körülötte fallal kerített temetőt, valamint a régész 80 GYÖRFFY György 1998, II., 461., 486. 49
