Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről

számára különösen értékes szemétgödröt tárt fel, ami Váralja tényleges létét kellően bizonyítja.

1411-ben Tamás vajda unokái, Frank és Simon megosztoztak a váraikon, miáltal Frank (1388-1414) kapta Hollókőt, valamint Tapolcsányt összes községével, vámjával, szántóival, erdőivel, rétjeivel.

A husziták zsoldos rablóvá züllött, vezérük, Giskra János által jól kiképzett csapatai 1440-ben kerültek Zólyomba, Nógrádba, és két évtizedig állandó támadásaikkal veszélyeztették Nógrád megyét, köztük a Szécsényi család birtokait - városait, falvait, várait. Jellegzetes huszita várakat építettek a Losonc melletti Szentkirálynál és Salgó vára mellett, innen támadták évente Szécsényt is, 1451 őszén Szentkirálynál Giskra csapatai Hunyadi János ostromló hadát is legyőzték. Ezekben az évtizedekben Hollókő mentsvár volt a Szécsényieknek, mivel lakhelyük, Szécsény városa nem volt kellően megerősítve. A megszaporodott oklevelek a hollókői uradalom tartozékait felsorolva Bátkát, valamint Zsúny, Almás és Ecseg falvakat említik (1454. október 27., 1456. november 29.).81

A vár és falvai birtoklástörténetében jelentős esemény, amikor Szécsényi László egyetlen fia, János, 1454 decemberében elhunyt, majd 1460 márciusában maga a nagyúr is távozott az élők sorából. Hunyadi János kormányzó, majd Hunyadi Mátyás király beleegyezésével a két leány fiúsítva lett, vagyis teljes jogú örökössé vált. Hedvig a gazdag Lossonczy Albert neje lett, majd Anna - apja halála után, 1460 szeptemberében - guthi Országh Mihály nádor fiához, Jánoshoz ment feleségül. Az esküvőt Szécsényben tartották, és a lakodalmon személyesen megjelent Mátyás király is (ezt általa itt kiadott oklevelek tanúsítják). Mátyás - főúri hívei megerősítésének szándékával - 1461. június 29-én az örömapának, Mihály nádornak adományozta a néhai Szécsényi László-féle hatalmas birtokállomány egyik felét, a másik fél ráta pedig Anna férjének családjára, a Lossonczyakra szállt. Közel egy évszázadig az oklevelek Hollókőt, Bátkát, Sipeket, Rimócot és a megfelezett volt Ka- csics nembeli Szécsényi-uradalom többi falvát csupáncsak megemlítik, felsorolják a birtoktartozékok sorában (például az 1481. július 29-én, 1482. május 19-én és 1510. december 26-án kelt birtoklevelek, melyeket a Forgách- kastély történetéről írt, alább közölt tanulmányban idézünk).82

Bátka község belső viszonyait csak Buda vára 1541. évi, illetve Szécsény és Hollókő várak és környékük török uralom alá kerülése, 1552 után ismerhetjük meg egyfelől magyar királyi, másfelől az új, idegen államhatalom részére készült adójegyzékekből. Mint a szécsényi uradalom köznemességének átrétegződéséről szóló, e kötetben olvasható tanulmányban is kimutattuk, „Batka" község 1542-ben tizenkét adóportát tett ki, amelyből a LossonOL Dl. 72. 334. (1456. november 29.)

»2 VARJÚ Elemér 1928, II., 224-226. (1481); OL Dl. 24. 350. (1510. december 26.)

50