Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről
A régészeti módszertani vita tárgyi része könnyen összefoglalható. Dénes szerint a feltárás során talált egyetlen, datálásra használható tárgyi anyag - a kisméretű cserépfazék töredéke - a formája, díszítése alapján a XII. században keletkezett, amint azt a középkori kerámiákban igen jártas régész, az egri Szabó János is első benyomásként a helyszínen megfogalmazta. A régészek baráti vitája a fazekacska rekonstruálásával Cabello szerint eldőlt, mivel hasonló fehér edények egyező stílusú vonaldíszítéssel és peremkiképzéssel a budai várpalota feltárása során is előkerültek, és ott a XIII. század utolsó harmadára keltezték azokat. (Közismert, hogy a budai vár a tatárjárás utáni évtizedekben épült.)74 A döntő bizonyítékokat a vitában később Györffy György mutatta be. Alapvető műve, „Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza" Nógrád megye helységeit tárgyaló, 1998-ban megjelent IV. kötetében Sztrahorát is tárgyalta, és Mihályvárának is nevezte, ami ha magyarul nem is, de latinul (castrum comitis Michaeils) előfordul az oklevelekben. A fő, hogy Györffy egy általunk addig nem ismert forrást is talált és elemzett. Egy 1300-ban keletkezett, a veszprémi káptalan levéltárában őrzött, kiadatlan oklevél ez, amely Sipek földjével (terra Sypek - a mai Nógrádsipek) foglalkozik. Először leírjuk latinul ezen oklevél perdöntő részeit: „... medietas térré Sypek a partis castri ... comitis Micaelis cum Nova Villa sub eodem Castro ad fluvium que a castro comitis Micaelis currit in villám Sypek ... versus castrum ipsius comitis Micaelis ... per ipsum fluvium versus dictum castrum." Magyarul: „a fele Sypek földjének, Mihály ispán várának (birtok)- részeitől az ugyanazon vár alatti új faluval, a patakig, amely Mihály ispán várától folyik Sipek faluhoz", majd később: „azon Mihály ispán vára felé", és végül: „a pataknál a mondott vár felé". Györffy hivatkozik arra az oklevélre is, mely szerint „Illés (Elye) fia Péter várait, tudniillik Holloku, Boglos és Ztrahura (nevűeket) Trencséni Péter fia Máté kezére adta". Györffy végül felkiáltójellel is kiemeli az 1327. évi, Nagyrimóc falu Szécsényi Tamásnak való adományozását elrendelő királyi oklevél azon részeit, amelyek említik „Hollókő részeit és várát a néhai Sztrahora várával Nógrád megyében" (partes et castrum Hullouku cum quondam castro Ztrahora in Comitatu Neugradiensi), illetve megerősíti, hogy Nagyrimóc tartozéka volt „Hullouku et Ztrahura", határos az egykori vagy néhai (quondam) Ztrahura vár földjeivel. A tekintélyes történész végül megállapította, hogy Sztrahora várát Mocsáry Antal és Csánki Dezső „téves helyen" lokalizálta, míg „helyesen Pálmány B. és J. Cabello". Györffy Sztrahorát elnevezte Mihályvárának, ami az általa feltárt „perdöntő" 1300-as oklevélben latinul olvasható is (castri comitis Micaelis).75 74 Juan CABELLO 1994, 244-247. 75 GYÖRFFY György 1998, IV., 301-302. 46
