Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről

Maga az 1300-as oklevél Sipek határának a megfelezését rendelte el, és a birtok vár felőli részét az alatta létesített új faluval együtt Mihály ispánnak juttatta. Tény, hogy ez az oklevél nem nevezi Sztrahorának a Sipek melletti várat, azonban mégis több tényt cáfolhatatlanná tesz. Először is 1300-ban ez a vár fennállott, lakott volt, vagyis a fehér bögréből következtethető XII. szá­zadi régészeti kormeghatározás okleveles bizonyítékkal megdőlt. Másod­szor Mihály ispán várának nevezi a Sipek felett álló castrumot - a többi ok­levélben nem volt ilyen egyértelmű a birtokos személye. Ez megerősíti ko­rábbi megállapításunkat, hogy Illés fia Péter fiai közül Mihályé volt ez a vár. (Elozzátesszük: bizonyára ő is építette.) A vár alatti „új falu" (Nova Villa) újabb kérdéseket vet fel. Nem azonos Sipekkel, amely ugyanebben az oklevélben megnevezett másik falu (villa Sypek), jóllehet 1265-ben véleményünk szerint még az sem volt lakott hely­ség, csak föld (terra Sypek). Szerintünk az új vár alá telepített új Bátka falu első említése ez, amelyről számos későbbi középkori oklevélben és török ko­ri iratban esik említés. Ma Rimóc határának lakatlan és zömmel műveletlen déli felét alkotja, Diósnak hívják. 1300-ban két szomszédvár, Sztrahora és Elollókő közé esett a Pusztavár-hegy déli oldalán fekvő kies völgyben. Györffy fentebb idézett műve abban az 1279-es osztálylevélben találta meg Bátkát, amelyet a kálnói Etthre család ősének, a Kacsics-Kacsik nembe­li Étre (Etchuruch) fiainak osztozásakor adtak ki. Györffy tud arról, hogy Hollókő mellett, Rimóc határában is volt egy Bátka (a XIX. században pusz­ta), s helyesen állapította meg azt is, hogy ez a helység „inkább azonosítható a Gömör megyei Bátkával, ui. a gömöri Kecső u(tán) sorolják fel".76 Arra azonban nem gondolt a kiváló historikus, hogy az általa fellelt oklevélben olvasható Nova Villa azonos lenne a nógrádi Bátkával. Jómagunk nógrádi barangolásaink során szerzett helyismeretünk alapján ezt állítjuk - de okle­veles bizonyítékaink is vannak. A nógrádi Bátka első okleveles említése véleményünk szerint 1343-ból maradt fenn.77 Telegdi Csanád esztergomi érsek kiküldte Pált, a szécsényi (de Scecen), Miklóst, a rimóci (de Rymolch), Pétert, a lóci (de Loch) és Ger­gelyt, a váraljai (de Waralia) egyházak papjait (ecclesiarum sacerdotes), vizsgálják meg Ambrus garábi premontrei prépost panaszát. Eszerint Kis­asszony napját követően, 1343. szeptember 11-én a Waralia-i, Zun-i és „Ba- che"-i parasztok (rustici de villa Sun et de Waralia ac de Batka), félretéve az isteni félelmet, az ő Garáb faluban lévő házához jöttek, és ott bűneik nagy­ságának mérlegelése nélkül meg akarták ölni. Ambrus prépost, félvén a ha­láltól, a monostorba menekült előlük, és ott a sekrestyében bújt el. A parasz­tok azonban „mint ragadozó kutyák" (canes rapidi) ott is rátörtek, kezéből 70 Uo. 229. 77A0 1V., 370-371. 47

Next

/
Thumbnails
Contents