Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről
núskodik". Érdekesség az eddig megtalált egyetlen kerámialelet, egy kisméretű, zömök, széles szájú bögre, melynek jellegzetes anyaga, díszítése, hor- nyolása alkalmas a kormeghatározásra. „Kétségtelen, hogy a bögre a XI-XII. századi edénytípus számos formai jegyét magán viseli (zömök testű, erősen domborodó vállú stb.), azonban fehér anyaga, kettős tagolású pereme, egyenletesen körbefutó vonaldíszítése, valamint a nehezebb kézikorong alkalmazása a edényünk készítését a XIII. század utolsó harmadára valószínűsíti." A régészek szerint hasonló, fehér anyagú bögrék kerültek elő Sopronban és a budai várpalota ásatásain.71 A felsőesztergályi lokalizáció téves voltának újabb bizonyítékát Feld István és Simon Zoltán szolgáltatták, amikor 1987-ben a helyszínen is megvizsgálták a Horné Strháre falu feletti „Hradisko" hegyet. „A területről bebizonyosodott, hogy - bár várépítésre alkalmas lenne - ott erődítésnek egyértelmű nyomai nincsenek."72 Úgy véltük, ezzel Sztrahora várának pontos helye a régészettudomány számára bizonyítást nyert. A dunántúli várak tapasztalt kutatója részéről azonban továbbra is megfogalmazódott a kétely az új megállapítással szemben. Dénes József a rangos szakfolyóirat, a Műemlékvédelem hasábjain megjelent cikkében vitába szállt oklevelekre hivatkozó érvelésünkkel és azzal is, hogy Juan Cabello régész ezt elfogadva a vár pusztulási rétegét a csekély tárgyi anyag alapján - velünk egyezően - az 1320-as évekre tette. Szerinte a várat mégiscsak Felsőesztergály határában kell keresni, a Mocsáry Antal által 1826- ban írott történet pedig egy „erősen meseszerű, anakronisztikus elemekkel telített", hitelességre aligha számítható história, amivel ő a Balassák ottani birtoklását a ténylegesnél jóval korábbra tette. Álláspontja szerint Karácsonyi János és nyomában a Borovszky Samu által szerkesztett vármegyemonográfia- sorozat nógrádi kötetének történeti fejezeteit is összeállító Reiszig Ede állítása igaz, vagyis Felsőesztergály e korban a Kacsics nemzetség Illés- (hollókői) ágának birtoka volt, és ez építette itt Sztrahora várát. (Reiszig falutörténete szerint Felsőesztergályt 1243-ban királyi udvarno- kok lakták, majd kevéssel utóbb a Szemere genus nyerte cserébe Losoncért, de már 1247-ben az e nemzetségből való Sándor és Leusták szerezte meg, és elcserélte a Komárom megyei Kövesdért. „A XIII. század második felében már a Kacsics nemzetség birtokában találjuk." Hogy került hozzájuk? Milyen oklevél bizonyítja ezt? Az általuk itt emelt Sztrahora várát 1310-ben átadták Csák Máténak. Végül Reiszig is utal az 1324-es és 1327-es királyi oklevelekre, melyekkel I. Károly Róbert Rimócot és más birtokokat - köztük a várat is - Szécsényi Tamásnak adta.)73 n Juan CABELLO 1990,173-174. 77 SIMON Zoltán 1988,105. 73 DÉNES József 1994, 244-247.; BOROVSZKY Samu 1911 (REISZIG Ede), 38. 45
