Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szomszéd vitéz úr barátom! – Levelek a szécsényi és bujáki török végvárból (1667–1680)

nek, Cserkesz Iszkender bégnek adatott. Alajbégje, cseri-basija, háború esetén 3 000 katonája, 1 000 várkatonája, parancsnoka, három oda [szakasz] janicsárja és egy oda dsebedsi-je [fegyverek készítésével, tárolásával foglalkozó műszaki katona] van." Iszkender béget Cselebi nagyon értelmes, meggondolt embernek tartotta. A síkságon fekvő, négyszög alakú, tégla építésű vár egyik oldala palánk lévén - tehát földbe döngölt faoszlopokból állt -, ezért újjá akarták építeni. Megkezdődött egy dzsámi építése, külvárosa is fejlődésben volt. Kertje, malmai, szoléi mind virágzók. Kellemes hely. A török megjegyezte, hogy Szécsény (vára) négy oldalán két ágyúlövésnyire „palánkák" voltak, vagyis a belső várat távolabbról körbevette egy külső védelmi vonal is.2

Lengyel forrásból, Sobieski Jánostól is úgy tudjuk, hogy 1683-ban 500-560 szpáhi (lovas) és - egy frissen odavezényelt, 300 fős egri segélyhaddal - 800 janicsár védelmezte a várat kevés sikerrel a király győztes seregével szemben.3

A szécsényi szandzsákbégek - Cserkesz Iszkender (1664) és Báli (1668) kivételével - eddig ismeretlenek voltak, ám e levelek felfedik többük személyét. Az 1665-ben kelt episztolák (I. és II. számú) írója, Szkender bég tehát Cserkesz Iszkender, Esztergomból került Szécsénybe. Utóda, Ibrahim bég már 1668-ban, majd 1677-ben és a dátum nélküli, de 1677 és 1680 között íródott (XVIII. számú) levél tanúsága szerint szandzsákbég volt. Első helyettesei, a kaimmakámok közül Ahmed bég szerepelt levélíróként, 1680-ból.

1677-ben az egész szécsényi szandzsákság török parancsnoki karát azonosíthatjuk a XIII. számú levél aláíróiban: Ibrahim szandzsákbég „déváná- nak" - mai szóval vezérkarának - tagjai közül „Hosan", azaz Hasszán aga Buják vára, Murtezán aga Hatvan vára parancsnoka volt. A XVI. számú levél szerzője, Ahmed aga esetleg azonos az 1680-as keltezésű levelet író szécsényi kaimmakámmal, míg Omer aga rangja nem ismert, de biztosan Szé- csényben szolgált. Hosszú ideig élt Szécsényben és a közeli Szalmatercsen szpáhibirtokot is élvezett Tót Husszain odabasa (szakaszparancsnok) és ispánja, hiszen 1667-ben és 1677-ben is íratott a deákkal levelet Fülekbe. A keltezetlen levelek írói között csak a XX. szám alatt olvasható Eskin alaibég (a szandzsákbég egyik helyettese) működésének idejére nincs más támpont, mint az írnok kezevonásának jellegzetessége, amely megegyezik az 1680- ban kelt, XIX. számú levél írójáéval.

2 Evlija Cselebi leírását Szécsényről közli KARÁCSON Imre: Török-magyar kori történelmi emlékek. I-II. k., Budapest, 1904-1908. A kortárs török szerzők leírásaiban és a kiadott török összeírásokban elszórt szécsényi utalásokat összegyűjtötte és újra közzétette ANTAL Károly: Szemelvények Szécsény történeti forrásaiból In: TSZM 3., Szécsény, 1980,101-144. Jelen idézet: 104.

3 Az országos történelmi jelentőségű várostromról írt közleményeink új összegzését lásd e kötet Sobieski János Szécsényben. A vár felszabadítása és pusztulása (1683-1685) című tanulmányunkban.

454