Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Szomszéd vitéz úr barátom! – Levelek a szécsényi és bujáki török végvárból (1667–1680)
SZOMSZÉD VITÉZ ÚR BARÁTOM! - LEVELEK A SZÉCSÉNYI ÉS BUJÁKI TÖRÖK VÉGVÁRBÓL’ (1667-1680) Szécsényt másodszor, pontosan húsz évig és egy napig, 1663. november 9. és 1683. november 10. között uralgták a törökök. Nógrád megye első historikusa, Mocsáry Antal 1826-ban csak annyit tudott elmondani e korszakról, hogy a várat ,,a' Törökök elfoglalván törtésekkel, bástyákkal és hegyes karókkal megerősítették, és 20 esztendeig birták", s 1668-ban Báli bég volt a főkapitánya.1 Az erre az időszakra vonatkozó egykorú források nemcsak azért becsesek különösen, mert egy szinte teljesen ismeretlen világról szólnak, hanem azért is, mert életszerűen ábrázolják a török hódoltság végső évtizedeinek magyar-török kapcsolatait. Jobban érthető így a kurucok törökpártisága, de bepillantást nyújtanak a török és a király uralta országrészek között elterülő széles, kétfelé adózó „köztesövezet" belső viszonyaira is. Az alábbiakban egykorú leveleket teszünk közzé, amelyek lelőhelye a budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirattára, továbbá Eszterházy Pál nádor Országos Levéltárbeli irategyüttese, a Koháry-Coburg család Besztercebányán őrzött levéltára, végül egy levelet Fényes Elek 1851-ben megjelent híres geográfiai szótárából vettünk át. Az országunkat másfél évszázadon át hódoltató törökökről ismert, hogy egyrészt maguk is hamar elsajátították a nyelvünket, másrészt magyar anyanyelvű, de muzulmánná lett íródeákokat is tartva, magyarul leveleztek a velük ellenségként szembenálló végvári és mezei hadak magyar parancsnokaival. Szécsény 1663 után ismét szandzsák-székhely lett, egy megyényi terület bég által vezetett katonai, közigazgatási-bírói és iszlám vallási központja. Három kisebb török végvár tartozott a szécsényi szandzsákbég parancsnoksága alá, a nahije rangú Buják és Hatvan, ahol agák parancsnokoltak, de „hod- zsák" (muzulmán papok) is tevékenykedtek, valamint a kis Hollókő, amely Szécsény „előretolt bástyájaként" híreket, leveleket továbbító helyőrség volt. A szécsényi vár 1663 utáni török katonaságának állapotáról Evlija Cselebi leírása a legjobb és leghitelesebb forrás. „Jelenleg a békesség fejében az ellenségtől átadott öt vár egyike ez. A vár kijavíttatván az előbbi esztergomi bég' E leveleket két közleményben adtuk közre a SZHH kevéssé ismert hasábjain. Célszerű most együtt, időrendbe szedve kiadni e dokumentumokat. Az első közlések: PALMÁNY Béla: Levelek Szécsény második török hódoltsága korából. SZHH, 1983/2., 83-99., illetve uő: Szécsényi és bujáki török parancsnokok levelei Koháry István füleki főkapitányhoz. SZHH, 1984/2., 56-76. Lelőhelyeik: EKK Litt. Orig. 413-417., SABB Koháry-Coburg cs. lt. Jelzetes ir. V. 12104., 12197., 12216., 12218., 12238., 12239. sz„ OL P 125 - az Esterházy család hercegi ága levéltára - Pál nádor iratai 1 MOCSÁRY Antal 1826, III., 198. 453
