Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Két szécsényi céh kiváltságos levele 1617-ből
KÉT SZÉCSÉNYI CÉH KIVÁLTSÁGOS LEVELE 1617-BŐL’ A céhek az európai feudális társadalomban a kézművesek érdekvédelmi testületéi voltak, és az képezte a fő hivatásukat, hogy biztosították egy-egy nagyobb település - város, mezőváros esetleg falu - egyazon vagy rokon szakmákat űző iparosai számára a zavartalan iparűzés feltételeit. A céhes élet szabályait kiváltságlevelek cikkelyei rögzítették. Az uralkodó, az egyházi előkelőségek, a szabad királyi városok tanácsai vagy céhei, illetve - mezővárosi, falusi céhek esetében a leggyakrabban - a földesurak által adományozott céhlevelekben lefektetett jogok és kötelességek érvényesítésére a céhmester és a tagok testületileg is ügyeltek. A céh közösségi erejével arra törekedtek a kézművesek, hogy minél inkább függetlenítsék magukat a földesúri fennhatóságtól, hogy kiváltságos helyzetet biztosítsanak a maguk számára a helyi piacon, hogy korlátozzák a céhtagok egymás közötti versenyét, hogy ne merüljön fel kifogás a mesterek, a legények, az inasok magaviseletével, munkájuk minőségével szemben, és hogy egymást segítve biztosítsák a tisztes iparűzés és megélhetés feltételeit. Hazánkban az első céhek az 1300-as években jöttek létre, és egészen 1872-ig, a polgári iparszabadságot szentesítő törvény életbelépéséig álltak fenn. Horvátországgal és Erdéllyel együtt mintegy ezer településen négyezerötszáznál is több céh létezéséről tud társadalomtudományunk. Az első évszázadokban haladó, a gazdasági élet és a társadalom fejlődését elősegítő szervezetekként működtek, a XVIII. század derekától azonban mindinkább gátolták az iparosodást, mert önös érdekeik védelmében bezárták kapuikat az egyre nagyobb számban jelentkező új iparűzők előtt, így a kitanult kézművesek jelentős hányada, „kontárként" hátrányos helyzetbe került. Hátráltatták a céhek a kis műhelyek keretein túllépő városi manufaktúrák megerősödését is. Mindazonáltal a központi kormányszervek segítségével nagyszámú céh keletkezett a XIX. század folyamán is olyan mezővárosokban, falvakban, ahol addig nem voltak, így megalakulásuk még akkoriban is a fejlődést szolgálta. Az alábbiakban Szécsény történetének két jelentős dokumentumát tesszük közzé, két céhe kiváltságlevelét. A Céhkataszter kitűnő dokumentációjának adatai alapján vezetett sikerre felkutatásuk.* 1 Az 1552-ben török kézre került szécsényi várat, mint az az országos történetből is jól ismert, 1593-ban br. Pálffy Miklósnak sikerült visszahódítania, ‘ Megjelent: SZHH (V. évf.), 1982/1., 52-64. és 1982/2., 57-65. A két közleményt itt összevontuk. 1 Céhkataszter 1975 I—II. Köszönettel tartozunk a szerzőknek, néhai Nagy Lajosnak és Nagybákay Péternek segítségükért, és hogy adatlapjaikba is betekintést engedtek. 427
