Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
A szécsényi uradalom kísérlete földművelési rendszere korszerűsítésére az 1830–1840-es években
tárai tehát már korábban, a Napóleon elleni háborúk gabona-konjunktúrája idején korszerűsítésre kerültek, így új beruházásra e téren nem volt szükség. Hasonlóképpen nem épült korszerű kőistálló sem, csupán az 1760-as években létesített „svájceráj" kb. ötven tiroli tehenet, valamint borjaikat és bivalyteheneket befogadó épületei voltak igényesebb létesítmények. 1819-ben öt juhakol volt az uradalomban: Szécsény határában kettő, Farkasalmás és Zsúnyalmás határában egy-egy, Szakái községben szintén egy. A következő két évtized alatt a birkamajorok száma öttel nőtt, ugyanis a szécsényi szőlőhegyen, valamint Farkasalmás-, Bátka-, Cser bérc- és Zsúny- pusztán épültek 1 500-2 000 juh számára való akiok. Többnyire igénytelen, vályogfalú, zsúpfedelű építmények voltak, bár a cserbérci birkamajor kőből épült, és falait be is vakolták. 1839-ig kiépült a majorközpont Bátka és Zsúny praediumokon is, de az épületek itt is a birkatenyésztés céljaira korlátozódtak. A korszerű gazdálkodáshoz szükséges épületek közül a takarmánynövény-tárolók, trágyaérlelők építésére nincsen adat 1839-ből. A legfejlettebbnek a pálinkafőzde berendezését nevezhetjük: 1820-ban még hagyományos módon, négy rézfazékkal és négy csöves káddal dolgoztak, 1839-re már két gőzkatlan beszerelésével „új divatú" üzemmé alakították, a serházat évi negyven főzésre alkalmassá tették. A főzés melléktermékein, a cefrén és száladon ugyanakkor háromszáz sertést és hatvan szarvas- marhát tudtak istállózva hizlalni. A majorsági épülettőke nagyságát, megoszlását csak 1819-ből ismerjük, az 1839-es birtokösszeírás nem adta meg az uradalmi épületek értékét. Mivel azonban csak kevés aránybeli változás történt húsz év alatt, tanulságos az áttekintése az 1819-es állapotnak is.21 4. számú táblázat: A szécsényi uradalom épülettőkéjének megoszlása 1819-ben Az uradalmi épületek hasznosítási módja Becsült értéke Pft-ban %-ban Uradalmi tisztek, alkalmazottak lakásai, műhelyei 57 793 28,6 Királyi kisebb haszonvételek (kocsmák, mészárszékek malmok, ser- és pálinkafőzde, téglaégető) 46 350 22,9 Uradalmi istállók, ólak, akiok (állattartás) 42 793 21,2 Magtárak, pajták, pincék, présházak (tárolás) 34 459 17,0 Várfal, tömlöc stb. (a kastély értéke nélkül) 20 771 10,3 A teljes épülettőke értéke 202 166 100,0 21 Az 1819. évi uradalmi épület-összeírás statisztikai feldolgozása: PÁLMÁNY Béla 1973, 42-53. 410
