Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Majorsági állattenyésztés a szécsényi uradalomban (1797–1851)

pálinkamoslékot, szaladot és burgonyahéjat. Az állattenyésztés istállózóvá válása tehát nem csupán a zöldtakarmányt termesztő szántóföldi növény- termesztéssel, hanem a tömegesen termesztett fő termények - a rozs, illetve később a burgonya - leginkább hasznot hajtó ipari feldolgozását helyben biztosító szeszfőző ágazattal is szerves egységet teremtett. Ez a jellegzetesség különösen figyelemreméltóvá teszi a reformkori uradalmi gazdálkodást Szécsényben és környékén, hiszen így már a jobbágyfelszabadítás kimondása előtt a korszerűbb elvek szerint szervezték a gazdaságot.

391