Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Majorsági állattenyésztés a szécsényi uradalomban (1797–1851)

nyitását.33 Az új földesúr nem várt a gazdálkodás korszerűsítésével. Az ősi földközösség és közbirtoklás felszámolására az 1832-1836. évi országgyűlés XII. törvénycikke lehetővé tette a határok tagosítását. Az uradalom még 1833- ban belevágott a racionalizált üzemszervezés nagy vállalkozásába. Pál gróf a fő tisztségekre a korszakban bontakozó hazai agrártudomány ismereteivel felvértezett, kísérletező hajlamú embereket állított. Az első ember az inspektor lett. Ő már nem a birtokszerzés jogi mesterkedéseiben volt szakértő, mint az öreg József gróf kedvenc embere, Szontágh István, hanem a gazdaságosság elve alapján meg kellett terveznie az uradalom földművelési és állattenyésztési rendszerének megreformálását. Nemcsak a jobbágyi járadékokat szedette be, nemcsak a számadásokat ellenőrizte, hanem tudományos ismeretei alapján a többé-kevésbé tervszerű üzemvezetés jegyében terméshozamokat számított és előzetes gazdaságossági kalkulációkat is végzett.

A gazdaság inspektora az első években Jochmann Sámuel volt, később, kb. 1837-től pedig Sorge Keresztély látta el e felelősségteljes tisztet. Joch- mann a keszthelyi Georgikon eminens praktikánsa volt fiziko-veterinaria szakon 1818 és 1820 között.34 Gazdálkodási elveit tehát Festetics György gróftól tanulta a magát szerényen „gyakorlatos magyar gazdának" nevező inspektor, aki több cikkben is közkinccsé kívánta tenni tapasztalatait, javaslatait, például az állatgyógyászat terén.35 Sorge Keresztély nem volt keszthelyi növendék, de elmondta magáról, hogy „tulajdon tapasztalatából" ismerte a Varsói Nagyhercegség és Alsó-Szilézia mezőgazdaságát. Mielőtt 1837- ben a szécsényi uradalomhoz szerződött, gr. Berchtold Antal füleki uradalmában ért el sikereket, a környék legjobb minőségű tiszta búzáját termesztve. Sorge tudományos felkészültségét bizonyítja a Mezei Gazda hasábjain 1832-ben megjelent tanulmánya a gazdálkodás különböző ágainak nyereséges vagy veszteséges voltáról végzett számításaival.36

E kitűnő szakemberek korszerű üzemet teremtettek a jobbágygazdaságoktól csupán hatalmas méretében, és nem termelése minőségében különböző uradalomból. Először is birtokrendezést hajtottak végre. A jobbágyfalvak és puszták határainak tagosítása és a legelők elkülönítése révén az uradalom megszabadult a földközösség nyomáskényszerétől. A puszták korábban nemzedékeken át a jobbágyságnak haszonbérbe adott szántóit, rétjeit, erdeit elvették a parasztoktól, ami súlyosan érintette életlehetőségeiket. Az így kizárólagosan birtokba vett földeken már megérte az alapos melioráció - talaj- egyengetés, árkok ásása stb. - és a bőségesebb trágyázás a jelentős költségeket, mert a hasznot maga az uradalom élvezte csupán. Az állattenyésztés is

33 PÁLMÁNY Béla 1973,14-16.; OSZKK Oct. Germ. 286. Pulszky ir. 289.

34 OL P 283 - Festetics cs. lt., Keszthelyi lt. Georgikon ir., Classificatio dominorum oeco- nomiae auditorum 1819-1820.

35 JOCHMANN Sámuel 1837/a), b), c), d).

3o SORGE Keresztély 1832.

379