Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

A szécsényi céhek története (1617–1857)

kodást, magukat és családjukat - következésképpen Őfelsége szolgálatát - a legkevésbé sem tudnák előmozdítani".10

Ez utóbbi forrás egyébként csupán két mészárost említ Szécsényben, bár tudjuk, jóval több iparos élt itt. A Forgách-uradalom falvaiban 1723-ban csak néhány libertinus iparos élt: Varsányban Kovács Jakab és Iványi Tamás, Rimócon Csizmadia Márton és Kovács Márton, Sipeken Szűcs István és a fél éven át dolgozó Szabó József, Szakáiban Molnár András, Kovács György és Szabó Péter, Ecsegen Molnár Márton, Kovács András és Tuba Pál mészáros. Mindegyiküknek volt kisebb-nagyobb állatállománya, vetése. A leggazdagabbak a molnármesterek voltak: a szakáli Molnár János például két igásökör, két tehén, huszonegy öreg juh és bárány, egy méhkas, tíz öreg sertés után kilenc dikát adózott. Elképzelhető, hogy a falusi szabók, szűcsök, csizmadiák a szécsényi céhek tagjai voltak.

A XVIII. század közepéről csupán néhány, más és más célból készült megyei összeírás maradt fenn, amelyek általában - de nem mindig - csekély számú iparost tüntetnek fel Szécsényben és a többi nógrádi településen is.

A források egyik típusa (protocollum repartitionis quanti contributiona- lis) szerint11 mezővárosunkban 1751/52-ben csupán négy, 1757/58-ban pedig tizenegy mesterségben élő szabados dolgozott volna. Közülük kettő kőműves (Schmied József és Strevitzer János Bertalan), egy-egy pedig szabó (Trusli József), csizmadia (Trusli Ferenc), „német varga" (Elonhauszer Ferenc), „német szíjgyártó" (Virter Ferenc), nyereggyártó (Schmiedhuber Gottlieb), lakatos (Such Ferdinánd), asztalos (Koller Kristóf), „zsemlesütő" (Opoltzer Gáspár) és „német kerékgyártó" (Straub György) szakmát űzött. Valamennyien németek voltak és „német módi" szerinti árukat készítettek - szemben a „magyar műveket" gyártó szabó-, csizmadia- és vargacéhekkel.

Mindezzel feltűnő ellentétben állnak egy másik forrástípus adatai: az 1749/50. évben készült dikális összeírás,12 amely részletesen számba veszi Szécsény mezőváros minden adóköteles rétegét, a hatvannyolc telkes és zsellér gazda, tizenkét zsidó és két görög kereskedő, valamint öt armalista nemes családfő mellett huszonegy kézművest is megnevez, mesterségével együtt. Ezek szerint öt csizmadia, egy varga (sutor), két szabó, öt takács, két pintér (vietor) (9,59%), továbbá egy-egy asztalos, kerékgyártó, kovács, lakatos, kőműves és mészáros mesterember dolgozott a mezővárosban. Ha az egy-egy zsidó pálinkafőzőt és saktert (kóser mészárost) is hozzáadjuk, a huszonhárom iparos Szécsény száznyolc adózó családfőjének 21,29%-át - ami jelentős arány - tette ki.

10 NML IV. 7. a) 2., 1728. évi országos összeírás, Nógrád vármegye, Szécsényi járás, kuri- ális helyek, Szécsény (ua. OL Filmtár X 1927.).

11 NML IV. 7. b), 216. számú dikális összeírás, négy járás, 1750/1751 és 1756/1757.

12 NML IV. 7. b), 215. számú dikális összeírás, Szécsényi járás, 1749/1750.

328