Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Adatok a kézművesipari termékek és termények árucseréje történetéhez Nógrád vármegyében (1593–1731)
Tehát a szabók és szűcsök által előállított termékekkel a mezővárosban sem ott élő, sem „külföldi" - azaz más városbeli - kalmároknak nem volt szabad kereskedniük. A céhlevelében a legfontosabb nyersanyag, a faszén beszerzését szabályozták, a mesterek egymás közti versengését elkerülendő úgy, hogy ha bármelyikük tudomást szerez arról, hogy a piacra egy vagy két szekér szenet hoztak, köteles a többieket is értesíteni, majd a szenet egymás között egyenlően felosztani, nehogy bármelyikük is nélkülözze a fűtőanyagot. ^ A fenti szabályok a céhes életben országszerte dívtak, kiküszöbölve a szabad versengést a testületen belül, mind nyersanyagvásárlásnál, mind a termékek eladásánál, és előjogokat biztosítottak a helyi mestereknek a helybéli sokadalmakon. 322
