Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Adatok a kézművesipari termékek és termények árucseréje történetéhez Nógrád vármegyében (1593–1731)
A szécsényi harmincadszedő hivatal első ismert vezetője, nemes Parai- chich Dániel 1609 körül tevékenykedett e helyütt.46 Dékán Lőrinc, aki 1622- ben még Losoncon harmincadlott, 1624. július 17-én tett esküt mint szécsényi harmincados. A közbiztonságra, amely a kereskedés alapfeltétele lenne, jellemző volt, hogy 1624. III. és IV. negyedévében számot sem tudott adni, mert „a törökök hírét éjjel és nappal hozton hozták, és azt is, hogy vagyon rablani megin(t), meg is történt egynihánszor, mert sokszor ki is csapott, csordákat elhajtott, embereket vitt". Szerencsére neki kára és fogyatkozása nem esett. Nehézséget okozott a harmincadhivatal elhelyezése is, mert „az Szeczeny praesidiomban az szállás igen szwkeön wolt s wagion is, alkalmatos szállást benne nem igen találhatni az benne leweö witezleö rend, katho- nák es hayduk mia(tt), kentelen embernek oly szállást kel(l) keresni és avval úgy convenialni, az mint legh jobban lehet, az howa más idegen kathona és haydu ne járjon, hogj az eö feölseghe proventussát békéwel és czendessen per- cipiálhassa és olly helien tarthassa azt, ahol az lopó el ne lophassa". Elődje, az elhunyt Gallowiades Tamás idején is „pártolásban és weszedelemben" működött a hivatal, a zűrzavarban még a zászló is elveszett. 1625-ben is nagy volt a „zűrzavar és háborúság", sok „tolvaj és csavargó hadak" voltak Szécsény körül. Emiatt Dékán még a közeli Buják végvárába is csak nehezen jutott el avégett, hogy Hoffmann kamarai adminisztrátor parancsára megszámlálja az ottani német vitézeket, és nevüket is összeírja. „Mivel azért az Bujáki út igen félelmes, kettőnek, háromnak szerencse ott járni, katonákat fogadtam és azoknak füzettem 4 forintot" - írja jelentésében. A negyedéves bevételeket is csak katonai kísérettel vihette volna Eperjesre, ezért vagy csak évente számolt el, vagy a befolyt jövedelmekből helyben eszközölt fizetéseket a végházak ugyancsak kamarai fizetésben álló katonaságának. így Czyorwassy János bujáki kapitánynak Hoffmann úr utasítására 1625-ben 30 forintot adott át, búzavásárlás végett. Nem sokkal később felettese utasítására Napraghy Dorkó asszonynak adott 111 forint 47 dénárt, majd 1626 folyamán 365 forint 80 dénárt. A szécsényi harmincad bevételei csak az 1627. esztendő első kilenc hónapjára állapíthatók meg: az első negyedévre 140 forint 22 dénár, a másodikban 279 forint 86 dénár, a harmadikban pedig 263 forint 51 dénár. Hátralékai 1628-ra 205 forint 66 dénárt tettek ki, amelyeket a zűrzavaros időknek tudott be, és hűséges szolgálataiért kérte a kamarától elengedésüket. Dékán halála után a Nógrád várából ismert Hiziry János lett a szécsényi harmincad tisztviselője. Hamarosan meggyűlt a baja a végház katonáival, mert azok nem voltak hajlandóak harmincadot fizetni, jóllehet maguk is előszeretettel kereskedtek, sőt a vár területén lakó külső kereskedőktől s nemesektől sem engedtek harmincadot szedni. 46 Uo. 107. t.: Nógrád harmincadhivatala ir. 319
