Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Adatok a kézművesipari termékek és termények árucseréje történetéhez Nógrád vármegyében (1593–1731)

hely volt, a Balassa-uradalom 1660-ban kelt urbáriuma szerint „ezen városban az magyarországi király őfelsége conditiojábul, mivel minden esztendőben négy sokadalom szokott szolgáltatni, avagy celebráltatni". Az első újesztendő napján, majd Szent Fülöp és Jakab ünnepén (május 1.), Szent Lőrinc (augusztus 10.) és Szent Lukács napján (október 18.). A kalendáriumok 1662-től hirdették meg a divényi vásárokat. Nyolc évtizeddel később, 1742- ben Bél Mátyás ezeken kívül egy ötödik vásárt is említ, Keresztelő Szent János napján (június 24.), de azt is megjegyzi, hogy Nógrád vármegye e bányavárosokhoz közel eső mezővárosában csak kevés iparos él, és a baromvásárokat is alig látogatják.31

Gács várát 1612-ben építette br. Forgách Zsigmond, és egyszerre szolgált földesúri rezidenciának, uradalmi központnak, valamint megerősített helynek. A várkastély aljában nemsokára falu települt, ahol hamarosan vásárokat is szokássá vált tartani, mert egy 1667-ben kiadott várkapitányi instrukció már így rendelkezett: „Sokadalmak az vár alatt lehetnek, az korcsmára jó bort adjanak."32

A kalendáriumokban 1695-től szerepelnek a Gácsváralján tartott országos vásárok, éspedig Szent Pál napján (január 25.), Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén (március 25.), húsvét előtti nagyhétfőn, Vitus napon, apostolok oszlásakor, Egyed napján és Szent Katalin ünnepén (november 25.).

Bél Mátyás azonban 1742-ben már nem tesz említést az itteni vásárokról, azok elmaradhattak.33 A Királyi Könyvbe is bejegyzett vásárszabadalmakat csak 1763-ban, 1765-ben és 1769-ben szerzett gr. Forgách János a helységnek.34

A települést - azt követően, hogy a Forgáchok mint földesurak 1675-ben és ezt megerősítve 1688-ban hajdúszabadsággal látták el a gácsi vár aljába letelepített lovas és gyalogos katonáikat - mind következetesebben oppi- dum, azaz mezőváros névvel illetik a források.35

A céhes élet alapjait 1701-ben vetették meg, amikor a gácsváraljai vargák és csizmadiák földesuruk engedélyével adoptálták a szécsényiek 1617-es szabadalomlevelét.36

A vármegye délnyugati részén fekvő Nagyoroszi társadalmi fejlődését egy ősrégi szabadságjogokat rögzítő privilégium megtartása körül évszáza31 A Céhkataszter 1975 csupán a divényi csizmadiák 1723-as kiváltságlevelét említi, jóllehet a közös szíjgyártó-szabó-szűcs (1711) és a varga (1722) céhek is megalakultak 1731 előtt. OL C 25 - HTT Acta mechanica, Nógrád megye N° 1. Az 1660. évi Balassa-ura- dalmi urbárium: OL P 707 - Zichy cs. lt., Zsélyi iratok, Fasc. 183. N° 1. Divényi urbárium (1657-1660) és BÉL Mátyás 1742, IV., 64-65.

32 OL P 1882 - Forgách cs. lt., 7. t. Gácsi ág ir., birtokgazdálkodási ir. Gácsi uradalom, instructio (1667).

33 BÉL Mátyás 1742, IV., 63. stb.

M ILLÉSSY János 1900, 9.

35 Gács vára és mezővárosa korabeli társadalmáról lásd PÁLMÁNY Béla 1986, 48-55.

36 OL C 25 - HTT Acta mechanica, Nógrád megye N° 1.

314