Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Adatok a kézművesipari termékek és termények árucseréje történetéhez Nógrád vármegyében (1593–1731)

sült, Bél Mátyás 1742-ben nem említette az itteni sokadalmakat.15 A Koháry- ak, mint földesurak, csak 1787. május 18-án szerezték meg az országos vásárok tartásának jogosultságát Füleknek, nógrádi birtokaik központjának.16

Szécsény vásárairól az első említés 1330-ból való,17 és a város szabó-, posztónyíró- és szűcs-, illetve csizmadia- és vargamesterei 1617. május 25-én szereztek földesuruktól, br. Forgách Zsigmond országbírótól céhes kiváltságokat.18

A mezőváros lakosainak önálló életét meglehetősen korlátozta az, hogy a Forgáchok uradalmi központja is itt működött, ezenkívül személyükben a végház főkapitányai is voltak, így ilyen címen is engedelmességet követelhettek a Szécsényben élő nem nemesektől.

Mindazonáltal a szécsényi baromvásárok meglehetősen látogatottak voltak. Szórványos adatokból tudjuk, hogy az 1650-es években apostolok oszlása ünnepén (július 15.) és Szent Antal napján (január 17.) tartottak állatvásárokat. A kalendáriumok az 1660-as évektől évente hét sokadalmat hirdettek meg Szent Pál (január 25.), Szent György (április 24.), Szaniszló (május 8.), Keresztelő Szent János (azaz Szent Iván, június 24.) napjára, a pünkösd utáni 4. és 9. vasárnapra és a Szent János fő vétele utáni hetekre.

A török kiűzése és a mezőváros 1690-ben történt újratelepítése után azonban itt sem volt említésre méltó kereskedelem az 1720-as évekig. Bél Mátyás 1742-ben Szécsény esetében sem tartja szükségesnek megemlíteni a vásárok időpontját. Jóllehet a két említett céh kiváltságleveleit a zálogbirtokos földesúr, gr. Koháry István 1694-ben megerősítette, és adóösszeírások szerint az 1698-as évben tíz-tizenkettő, 1723-ban és 1726-ban pedig tizennyolc, egész éven át dolgozó (artificium continuum) mester élt Szécsényben, az 1728-as országos összeírás mégis hitelesen jegyzi meg, hogy a lakosok, „hacsak nem folytatnak paraszti gazdálkodást, magukat és családjukat ... a legkevésbé sem tudnák előmozdítani".19

Nógrád, a megyének nevet adó ősi vár az 1594 és 1663 közötti két emberöltő alatt több szempontból is fontos helynek számított. Egyrészt a bányavárosokat védő végvárak láncolatában nagy erőpróbának kitett helyzetéből adódóan jelentékeny hadi szerepet játszott, másrészt a váci püspökség helyis BÉL Mátyás 1742, IV.

is ILLÉSSY János 1900, 9.

i7Lásd e kötetben az „1334. május 5. - Városi kiváltságokat kapott Gyöngyös, Rimaszombat és Szécsény" című cikkünket.

18 „A szécsényi céhek története (1617-1857)" című tanulmányunk, valamint a két 1617. évi céhlevél szövegkiadása e kötetben olvasható.

19 A kézművesek 1698., 1723. és 1726. évi számáról az előbbi jegyzetben idézett tanulmány szól bővebben. Az 1728-as adat: NML IV. 7. a) 2., Nógrád megye 1728. évi országos összeírása, Szécsényi járás - Observationes locorum curialium, Oppidum curiale Szécsény (lásd ua. OL Filmtár X 1927.).

310