Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)
1703-ban Gömör vármegye hatóságai előtt egy régi házassági okirattal tudták igazolni - az eredeti armálist nem tudván bemutatni. Szécsény újratelepítése után hamarosan e vidékre telepedtek. A lód lakos Kasza Márton és felesége, Erzsébet 1698. december 22-én kereszteltette meg lányát, Erzsébetet a szécsényi ferences páterekkel. A Rákóczi-szabadságharcban a család több tagja is részt vett. Kasza Márton három fia különösen kitüntette magát a nemesi felkelők között: Miklós a füleki, Mihály pedig a lévai seregben vitézkedett kapitányi rangban, és István is kuruc katona volt. Forgon szerint Mihály, aki még a harcok folyamán elesett, elidegenítette gömöri jószágait, és fiával, Mártonnal együtt Nógrád megyében telepedett le.142 Valóban, az 1723-ban készített dikális összeírás szerint Kasza Márton Lócban élt, csakhogy nem az armalisták között tüntették fel a megye rová- solói (egyetlen családot sem számítottak a nemesek közé), hanem egyszerű jobbágyként, aki a saját személye után is adózott, vagyonkáját pedig egy fejőstehén és tizenegy kila búzajövedelem képezte.143 Kasza Márton fiai, István és János csak 1750-ben tudták elismertetni nemességüket Nógrád vármegyével is - Gömör vármegye igazolása alapján, így azután az 1754/1755. évi nemességi lustra már a kétségtelen nemesek között írta össze Kasza Istvánt, Jánost és Mihályt.144 Az ekkor már másfél emberöltő óta Nagylócban élő család megélhetését ugyanúgy paraszti munkával biztosította, mint sok más armalista, és megszerezte egy puszta jobbágytelek tartozékainak használati jogát. 1756-ban gr. Forgách József öt ekével szolgáló lóci jobbágya közül az egyik máshová szökött. A pusztává vált telket az uradalom haszonbérlője, Ficsor József árendá- ba adta nemes Kasza Jánosnak. Emiatt később panaszkodtak is a falu jobbágyrendű gazdái, mert mint négy Kozma is vallotta tanúként, „bizonyára el- cselédesedvén, földünk kevés lévén, elegendő búzát táplálásunkra nem tudunk hova vetni, emellett az ötödik részről való summát, melyet Kasza Jánosnak kellett volna füzetni, mi rajtunk vette meg [Ficsor József] négy garasával". Itt arra utaltak a tanúskodó jobbágyok, hogy Ficsor úr, sérelmükre, a Kasza által árendába vett ötödik házhely után járó 1 Ft cenzust ezután négy felé osztva a négy jobbágyon hajtotta be. Az 1707-ben született Kasza János és az 1732-ben, már Lóc községben született fia, Mátyás, tanúvallomásukban grófi kuriális fundusnak tekintették az árendáns Ficsor József által használatukba adott telket, amelynek tavaszi és őszi vetéséből, a méhek és a bárányok szaporulatából is heteddézsmát és haszonbért szolgáltattak a földesúrnak.145 1« FORGON Mihály 1909,17-18.; NAGY Iván 1857-1865, V., 216. i« NML IV. 7. b) 8., 115. sz. dikális összeírás, 1723. I'M FORGON Mihály 1909, 17-18.; NML IV. 1. h), Acta nobilitaria, 1754-1755. évi nemesi lustra. 145 OL E 205 - Acta cameralia, 78. t. Sipeki Balás Ferenc és Ficsor József pere, 1757. 296
