Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)

1703-ban Gömör vármegye hatóságai előtt egy régi házassági okirattal tud­ták igazolni - az eredeti armálist nem tudván bemutatni. Szécsény újratelepítése után hamarosan e vidékre telepedtek. A lód la­kos Kasza Márton és felesége, Erzsébet 1698. december 22-én kereszteltette meg lányát, Erzsébetet a szécsényi ferences páterekkel. A Rákóczi-szabadságharcban a család több tagja is részt vett. Kasza Már­ton három fia különösen kitüntette magát a nemesi felkelők között: Miklós a füleki, Mihály pedig a lévai seregben vitézkedett kapitányi rangban, és Ist­ván is kuruc katona volt. Forgon szerint Mihály, aki még a harcok folyamán elesett, elidegenítette gömöri jószágait, és fiával, Mártonnal együtt Nógrád megyében telepedett le.142 Valóban, az 1723-ban készített dikális összeírás szerint Kasza Márton Lócban élt, csakhogy nem az armalisták között tüntették fel a megye rová- solói (egyetlen családot sem számítottak a nemesek közé), hanem egyszerű jobbágyként, aki a saját személye után is adózott, vagyonkáját pedig egy fe­jőstehén és tizenegy kila búzajövedelem képezte.143 Kasza Márton fiai, István és János csak 1750-ben tudták elismertetni ne­mességüket Nógrád vármegyével is - Gömör vármegye igazolása alapján, így azután az 1754/1755. évi nemességi lustra már a kétségtelen nemesek között írta össze Kasza Istvánt, Jánost és Mihályt.144 Az ekkor már másfél emberöltő óta Nagylócban élő család megélhetését ugyanúgy paraszti munkával biztosította, mint sok más armalista, és megsze­rezte egy puszta jobbágytelek tartozékainak használati jogát. 1756-ban gr. Forgách József öt ekével szolgáló lóci jobbágya közül az egyik máshová szö­kött. A pusztává vált telket az uradalom haszonbérlője, Ficsor József árendá- ba adta nemes Kasza Jánosnak. Emiatt később panaszkodtak is a falu job­bágyrendű gazdái, mert mint négy Kozma is vallotta tanúként, „bizonyára el- cselédesedvén, földünk kevés lévén, elegendő búzát táplálásunkra nem tu­dunk hova vetni, emellett az ötödik részről való summát, melyet Kasza János­nak kellett volna füzetni, mi rajtunk vette meg [Ficsor József] négy garasá­val". Itt arra utaltak a tanúskodó jobbágyok, hogy Ficsor úr, sérelmükre, a Ka­sza által árendába vett ötödik házhely után járó 1 Ft cenzust ezután négy felé osztva a négy jobbágyon hajtotta be. Az 1707-ben született Kasza János és az 1732-ben, már Lóc községben született fia, Mátyás, tanúvallomásukban grófi kuriális fundusnak tekintették az árendáns Ficsor József által használatukba adott telket, amelynek tavaszi és őszi vetéséből, a méhek és a bárányok szapo­rulatából is heteddézsmát és haszonbért szolgáltattak a földesúrnak.145 1« FORGON Mihály 1909,17-18.; NAGY Iván 1857-1865, V., 216. i« NML IV. 7. b) 8., 115. sz. dikális összeírás, 1723. I'M FORGON Mihály 1909, 17-18.; NML IV. 1. h), Acta nobilitaria, 1754-1755. évi nemesi lustra. 145 OL E 205 - Acta cameralia, 78. t. Sipeki Balás Ferenc és Ficsor József pere, 1757. 296

Next

/
Thumbnails
Contents