Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)

A nemesi vármegye közgyűlése 1722. március 20-án tárgyalta a Szé- csényben lakó Baghy György és testvérei ügyét. Nevezettek a megyei rovás- adó-összeírás alkalmával magukat birtokos nemesnek állították, és ezért ki­vételüket kérték az adózók lajstromából. Arra hivatkoztak, hogy Baghy Ba­lázs és testvérei számos zálogbirtokot szereztek, de Balázs török fogsága idején ezeket maguknak is zálogba kellett bocsátani, hogy a váltságdíjat kifi­zethessék. A közgyűlés elismerte gyanú felett álló címerleveles voltukat, de birtokos nemes státusuk bizonyítására szólította fel őkelmééket. Mivel a bi­zonyítást nem fogadták el, maradtak birtoktalanok. A többször említett Balázsnak, aki János unokája és Gábor fia volt, István nevű fiától való, ugyancsak Istvánnak keresztelt (Szécsény, 1720. július 4.) unokája Csongrád megyébe költözött. Vele nyílott a családfa békésszent- andrási ága. Fia, György (1750. március 30. - 1826. március 25.) 1771-ben fe­leségül vette Varga Annát, aki fiúval, Józseffel ajándékozta meg (1779. már­cius 6-án). József nejét, Bucskó Katalint 1793. november 18-án vette felesé­gül, fiúgyermekeik: József (1800. október 9., felesége Kádár Anna) és Imre (1812. szeptember 5. - 1887. augusztus 26., felesége Kasztéi Erzsébet). Az 1728. évi országos összeírás szerint idősebb Baghy István egy job­bágytelket birtokolt, (amelyhez 24 pozsonyi mérő szántóföldi vetés és négy szekér szénát termő rét tartozott), ifj. Baghy István és Baghy Gábor pedig fél-fél telket műveltek Szécsényben. Mint a többi nemes família a mezővá­rosban, az egyforma telekhányadú nem nemes gazdákkal egyenlő járadé­kokkal szolgáltak a földesúrnak, gr. Forgách Jánosnak.94 1752-ben szegény módú armalistaként a rovásadóegység (dika) töredé­kével adózott a vármegyének Baghy István (fél dika), Baghy János (fél dika), Baghy Gábor örökösei (negyed dika) és Baghy Balázs, akiről azt írják, hogy semmije sincs. Nagy Iván szerint 1734-ben Baghy Balázs négy fia - János, András, Ferenc és István -, valamint Baghy János két gyermeke - Gábor és István - éltek Szé­csényben. Az 1754/55. évi nemességi lustra a Szécsényi járásban - a lakóhely közelebbi megjelölése nélkül hét Baghyt tüntet fel a kétségtelen nemesek kö­zött, id. és ifj. Istvánt, ifj. Jánost, Balázst, Györgyöt, Ignácot és Andrást.95 1765-ben Szécsény huszonegy nemes, semmit sem fizető (nobiles nihil solvenetes) családfője között szerepelt id. Baghy István és ifj. István, akiről megjegyzik, hogy abban az évben a mezőváros hadnagya volt, továbbá Gá­bor, Balázs és György. Más forrásból, az uradalom számadásaiból ismert, hogy az 1760-as években Baghy Farkas hajdúja volt gr. Forgách Zsigmond- nak, s egyébként zsellérházban élt. 94 OL A 131 - Cs. tört. cédulagyűjtemény, Baghy cs.; OL Filmtár X 1927., 1728. évi orszá­gos összeírás, Nógrád megye. 95 NML IV. 7. c) 6., Háziadó-felosztás (1752), és NML IV. 1. h), Acta nobilitaria, 1754/55. évi lustra. 279

Next

/
Thumbnails
Contents