Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)

1769-ben, Szécsény belső telkeinek összeírása szerint Baghy Gábornak fél-, Baghy Andrásnak negyed-, Baghy Istvánnak fél-, ifj. Baghy Istvánnak egyteleknyi szántóföld és rét illetősége volt a mezőváros határában. „Zsellér" rendű volt Baghy József, Balázs, György és az említett Farkas.96

Ezek az adatok jelzik, hogy a Baghy nemzetség családfői az 1760-as évek végén ugyanolyan rétegződést mutattak, mint a nem nemes szécsényi családok, és megélhetésüket a jobbágyokhoz hasonlóan a mezőváros telkeinek a birtoklása és művelése révén biztosították, ha pedig kellő számú igásállat hiányában telket nem vállalhattak, zsellérként az uradalom konvenciósai közé álltak.

így volt ez 1797-ben is, amikor az uradalmi összeírás szerint Baghy György és ifj. Baghy Gábor fél-fél házhelyet árendáltak egyaránt évi 14 Ft cenzus ellenében, és csak a termények hetedét szolgáltatták természetben, míg id. Baghy Gábor egy egész telket használt esztendei 60 Ft cenzusért, megváltva ezen összeggel a dézsmákat is.

Sajnos, a XIX. századi forrásokból a nemesek telekhasználata már nem azonosítható név szerint, viszont a jövedelmi viszonyok - mint említettük - feltárhatók. 1809-ben a nemesi lustrában két Baghy atyafi, József és Gábor neve szerepel, viszont ugyanabban az évben csak Gábor adózott birtokai után szerény, 6 Ft 50 d-t a nemesi insurrectio költségeinek fedezése végett. 1825- ben tíz nemes Baghy élt Szécsény mezővárosában: Gábor özvegye, három fia és egy unokája, továbbá János, György, István és fia, Mihály, végül Antal.97

Az 1840-es években a család elszegényedett, mert az 1839. évi uradalomfelmérés hat nemes Baghyt a házas zsellérek között tüntetett fel. Adótárgyat képező vagyona csak id. Mihálynak (két kapás szőlő, egy ló), valamint az ispánként alkalmazott ifj. Baghy Gábornak (két kapás szőlő) szerepel a rovatokban, a többi négy családfőnek csak öt felnőtt fia volt, semmi más.

A család egyes tagjai a jobb élet reményében az Alföldre költöztek. így a Bács megyei Nemesmiliticsen Baghy Ferenc és fiai: András és János 1768. november 13-án igazolták nemességüket Nógrád vármegye az évi bizonyítványa alapján. Utódaik azon harminchat - részben nógrádi eredetű - nemesi família közé tartoztak, akik 1803. december 9-én királyi adományt kaptak nemesi birtokaikra. 1841-ben már Omoravicán is élt hét család Baghy.98

Kecskeméten is éltek ilyen nevet viselő nemesek, de ők az 1646-ban armá- list szerzett Baghy másként Gódor Andrástól és nejétől, Sziráky Ilonától származtatták magukat. E család jeles tagjai közül Baghy László 1846-ban ügyvéd lett, kiegyezés kori polgármester, fiai voltak: László (1852-1912), újságíró, hely- történész, valamint Béla (1859-1923), neves ügyvéd és jogakadémiai tanár.99

96 NML IV. 7. b) 8., Szécsény 1765. évi összeírása, és OL P 1882 - Forgách cs. lt., 14. t. Szécsény beltelkeinek összeírása, 1769.

97 NML IV. 1. h), Acta nobilitaria, 1809-1825. évi lustra.

98 SZLUHA Márton 2002, 34.

99 BOROVSZKY Samu 1910, 439.

280