Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)
is pénzben szolgáltatta, mégpedig egész telek után 60 Rft, másfél házhely után pedig 75 Rft summával, amelyet árendának nevez az összeírás. Az úrbéri falvakban „puszta házhelyeket" birtokló nemesek szolgáltatásai már korántsem voltak ilyen egységesek. Szinte ahány gazdaság, annyi, egymástól különböző szerkezetű szolgáltatással tartoztak. A két fél telken ülő ri- móci Percze nemzetségnek - dacára annak, hogy 20-20 Rft cenzusárendát fizettek - „in concreto" kellett dézsmát és robotot szolgálni telki földjeik után. A módosabbak viszont nemhogy a robot-, de a dézsma-kötelezettséget is megváltották: 1797-ben a rimóci Balás Imre és fia, Ignác, valamint Laczkó József egyaránt másfél házhelyet birtokoltak és 110-110 Rft-ot, Percze Antal pedig fél telke után 35 Rft-ot adott évi árendaként. Sipeken Balás Sándor és Balás János az egy-egy teleknyi földjéért járó robotnapokat 30-30 Rft-al váltotta meg, és csupán a dézsmát kellett beszolgáltatniuk az uradalomnak. A falusi váltságösszegek a megfelelő telekhányadok után mindig magasabbak, mint Szécsényben. Míg a mezővárosban másfél házhely teljes robot- és dézsmaterheit 75 Rft-ért váltotta meg Hakstok Mihály, Rimócon ugyancsak másfél telek hasonló terheinek elengedése fejében Balás Imrének és Laczkó Józsefnek már évi 110-110 Rft-ot kellett fizetnie. Ennek az volt az oka, hogy míg Szécsényben kollektiven és egységesen szabták meg az úrbéri és árendás terheket, addig a falvakban esetenként a legtöbbet ígérő jelentkező kapta meg a „puszta házhelyet". Földtelen kisnemes sok volt, házhely viszont csak korlátozott és egye csökkenő számban akadt, és a felszabaduló házhelyekre is több nemes és nem nemes jelentkezett. Érdemes meghallgatni, hogyan kérte például 1757-ben a 65 éves szécsényi nemes Koncz Mihály a földesúr gr. For- gách Miklóst, adassa vissza az általa évtizedek óta bírt telket: „Én Nagyságod gratiájábul ifjúságomtól fogvást Nagyságod fundussán lakván negyed rész házhelyet bírtam, annak földjeit irtogattam és trágyáztam, attul Nagyságtokat szolgáltam és füzettem. Már megöregedvén N(emze)tes Ficsor József uram tőlem elvette [a negyed telket] és másnak adta, és sem az óriásomért, sem trágyázásomért egy pénzt sem füzeitek fa beruházások megtérítése címén]. Mely házhelynek tőlem való elvétele oly kárommal esett, hogy majd éhenhalóvá lettem öregségemre. Azért is nagy alázatosan instállom s kérem Nagyságodat, méltóztassék öregségemet kegyes tekintetben venni és azon házhelyet visszaadatni. Abbeli hozzám mutatandó Nagyságod kegyességét, hogy a fölséges Úr Isten Nagyságodnak testi s lelki áldásokkal bővségével megjutalmazza, igaz szívből óhajtom és maradok Nagyméltóságú kegyes gróf uramnak alázatos szegény Koncz Mihály szécsényi lakos"42 42 OL E 205 - Acta cameralia, 78. t. Sipeki Balás Ferenc szolgabíró pere Ficsor József, a szécsényi uradalom haszonbérlője ellen, 1757. 242
