Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)
zsáját - túlélő férj, br. Forgách Zsigmond szerezte meg a hatalmas birtokokat, de róla még lesz szó az alábbiakban. A volt Kacsik-jószágok másik felét öröklő Országh család utolsó férfi tagja, Kristóf - 1552-től 1567-ig nógrádi főispán, 1567-ben országbíró - szintén fiúörökös nélkül halt meg (1567. október 18-án), s birtokait, Borbála lánya férjeként, enyingi Török Ferenc szerezte meg.16 Összesítésünk szerint 1542-ben Ráskai István a megye négy járásának 77 helységében 693 jobbágyporta ura volt, emellett 62 pauper és 39 deserta telket is összeírtak tulajdonaként. Országh László örököseinek 16 helységben 119 telek tartozott a joghatósága alá. Báthory György bujáki birtokaihoz 9 faluban 163 jobbágyporta és 30 pauper ház számoltatott. A legkevésbé pontosítható a Balassa-jószágok nagysága, mivel tagjai más urak tulajdonát képező telkeket is hatalmuk alá vontak saját, szerteágazó birtokaikon kívül. Balassa Ferenc, a mohácsi csatatéren elesett Szörényi ispán három féktelen, tipikusan szélsőséges reneszánsz egyéniségű fia rendelkezett hatalmas birtokokkal a megyében. Egyrészt Menyhért (fl568. február 9.), 1535-1542 között Hont, 1542-1548 között Bars vármegye főispánja, a hol Sza- polyai, hol pedig I. Ferdinánd király pártjára álló, rettegett hatalmaskodó és ugyanakkor vitéz katona, aki 1561-ben bárói rangot szerzett. Másrészt János - 1555-től felvidéki és bányavárosi kapitány, Ferdinándnak előbb híve, majd kalandos szökéssel szabaduló foglya, a halhatatlan poéta, Bálint apja. Harmadszor és végül Zsigmond, 1526-1545 között borsodi főispán, akivel az egri püspök pereskedett 1542-től 1549-ig, mert lefoglalta az egyház jövedelmeit.17 A regesztrum tucatnyi faluban nem mondja meg, hármójuk közül kinek a birtokait képezi, és csak „Dominus Balassa" néven nevezi tulajdonosát, emiatt a nemzetség nógrádi jószágait személyekre nem különíthetjük el. Egyértelműen tulajdonosai voltak legalább 550 jobbágyportának, továbbá 67 pauper és 66 deserta teleknek. Végül az esztergomi érsekség 8 nógrádi faluban 143 népes, 54 pauper és 111 deserta telket birtokolt. Összegezve: a 3326 lakott porta közül legalább 1710 (51,41%) a fenti nyolc nagybirtokhoz tartozott, továbbá itt írtak össze 213-at a 279 pauper, és 216-ot a megyében regisztrált 263 deserta telek közül. A nógrádi nemesség túlnyomó többségét a köznemesek képezték. Bár a restanciák hovatartozásának fentebb említett bizonytalansága miatt a következő adatokat nem nevezhetjük teljesen pontosnak, a kisebb birtokos ne16 Az Országh családról lásd NAGY Iván 1857-1865, Vili., 282-285. FALLENBÜCHL fő- ispáni archontológiája (1994, 87.) nem ismeri az 1552-1567 közötti nógrádi főispánt, pedig már a megye klasszikus történetírója, NAGY Iván tisztázta, hogy Országh Kristóf volt az. 17 A Balassákról lásd NAGY Iván 1857-1865, I., 116-120., főispáni hivatalaikról: FALLENBÜCHL Zoltán 1994, 71., 77., 82. 219
