Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)

két veje, Lossonczy Albert és guthi Országh János leszármazottjaira öröklődött. 1542-ben Lossonczy István, illetve Országh László örökösei voltak a birtoktömeg elkülönítetten birtokoló tulajdonosai. Az adójegyzék azonban a Lossonczy-javak birtokosaként a szécsényi uradalom helységeiben Ráskai Istvánt, a somoskői uradalomban pedig Basó Mátyást nevezi meg.

Ráskai címe és rangja (Dominus magniíicus), továbbá a múlt századi híres nógrádi történész és genealógus, Nagy Iván műve12 egyaránt arra utal, hogy Nógrád vármegye Szapolyai János király által kinevezett, 1536-1541 közötti főispánjáról, Fülek várának és uradalmának uráról van szó. Nem tudjuk, hogy Ráskai kölcsön fejében zálogba kapta-e az uradalmat, vagy egyszerűen elfoglalta Lossonczytól. Mindenesetre az utóbbi eset sem lehetetlen, mert ezekben a zűrzavaros években a nagyurak - bellum omnium contra omnes - egymás ellen háborúztak. Basó Mátyás, a murányi rablólovag bizonyára erőszakkal szerezte meg a somoskői kastélyhoz tartozó falvakat. Nem lehetett véletlen, hogy Lossonczy István később, már mint nógrádi főispán éppen ellene, jószágai elfoglalója ellen vezette Nógrád és a szomszédos vármegyék hadait.13

A Balassák - főként János és Menyhért - is gátlástalanul garázdálkodtak a megyében, és katonáik sorra pusztították az ellenpárti földesurak jobbágy- falvait. Lossonczy István ellenlábasai, Balassa Zsigmond és atyafia, Országh Kristóf nógrádi birtokain 4 498 Ft kárt okoztak ezekben az években.14

Ráskai István nem sokkal az összeírás után, 1543-ban meghalt, fiú utódja nem volt, rokonsága pedig nem tudta perrel vagy pénzzel megszerezni kiterjedt jószágait, így az ideiglenesen birtokába került Lossonczy-javak visszakerültek az I. Ferdinánd király híveinek szegődött Lossonczy István - 1547-től haláláig nógrádi főispán, majd országos főkapitány - kezébe: 1545- ben már ismét az ő jószágaként írták össze a szécsényi uradalom helységeit.

A XVI. század végéig egyébként több változtatás következett be az uradalom tulajdonviszonyaiban. Lossonczy István 1552. július 27-én, Temesvár török elleni védelmét vezetve hősi halált halt. Az eleste előtti hetekben lányát, Annát I. Ferdinánd király fiúsította - azaz a fiúgyermekhez hasonló, teljes jogú örökössé tette.

Az 1560-as évektől a források a Lossonczy-javak tulajdonosaként Anna első férjét, Báthory Miklóst (fl584) - 1563-tól somogyi, egyben szabolcsi főispánt, Buják várának és uradalmának urát -, illetve sonnegi gr. Ungnád Kristóf egri főkapitányt - 1573-1580 között hevesi, 1572-1582 között borsodi főispánt, 1576-tól 1583-ig a horvát báni méltóság viselőjét - nevezik meg.15 Végül a harmadik, Anna asszonyt - Balassa Bálint szerelmes verseinek mú12 NAGY Iván 1857-1865, IX., 634-638.

u Basó Mátyásról lásd uo. I., 213-214. és BELITZKY János 1973,135.

14 BOROVSZY Samu 1911 (REISZIG Ede), 408-410.

u FALLENBÜCHL Zoltán 1994, 71., 80.; uő 1988, 72.

218