Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény úrbéri viszonyai a Szatmári béke korától a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáig (1710–1869)

Az úrbérrendezési felmérésekbe és táblázatokba csupán 23 4/8 + 2/3 házhelyet vettek be a ténylegesen meglévő 46 régi házhely közül, azaz a nem nemesek kezén az adott pillanatban (!) talált telkeket. A nemesek és az uradalom tisztjei használatában lévő házhelyeket kihagyták az összeírok, mivel azt nemesek közötti, tehát nem úrbéri jellegű jogviszonynak tekintették. A Szécsény határában lévő telki földek közül tehát csak e 23 4/8 + 2/3 házhely tartozékai: 21 2/16 kát. h. belső telek, 549 2/16 kát. h. szántóföld és 96 8/16 kát. h. rét lett úrbéres földnek minősítve. Ebből a 666 12/16 kát. h. földterületből, továbbá mintegy 100 kát. h. irtásszántóból, mint tartalékból kellett kialakítani az új úrbéri telkeket, és beírni az úrbéri tabellába.

Mivel Szécsény földjeinek minőségét az összeírok a megyei II. osztályba sorolták be, az új egész telek a korábbi 30 helyett 22 magyar hold szántóföldből, és 8 helyett 6 kaszás rétből állott volna a tényleges kihasítás megtörténte után. A telkek állományát a táblázatokban felfelé kerekítették: a régi egésztelkes gazdaságokból 14/8 vagy 12/8, az addigi 1/2 telkekből most 3/4, a korábbi 3/8 és 1/3 telkekből 1/2 úrbéri telket kívántak kialakítani, így lett az 1/4 telkekből most 3/8 házhely, az addigi 1/8 házhelyből 1/4 telek a tabellában. A mezőváros úrbértelki állománya így a 20 10/16 kát. h. beltelken kívül 586 2/16 kát. h. szántóföldre és 125 12/16 kát. h. rétre - összesen tehát 732 8/16 kát. holdra növekedett.

Elkészítése után azonban hosszú évtizedekig pusztán papíron maradt a mezőváros urbáriuma, sőt a jobbágy terheket sem ennek a rendelkezésnek alapján vetették ki, hanem még sokáig a régi kontraktus szerint.

Szécsény jobbágysága és a Forgách-uradalom a jobbágyfelszabadításig élesen szemben állt egymással az úrbéri viszonyok e kardinális kérdésében.

Arról volt szó, hogy Mária Terézia előírta az úrbérrendezést végrehajtó tisztviselők utasításában, hogy a kilenc kérdőpont vizsgálatakor ki kell térni arra, volt-e korábban szerződése, urbáriuma vagy privilégiuma a helységnek. Ha igen, be kell gyűjteni minden ezzel kapcsolatos dokumentumot és azonnal meg kell küldeni a megyei ítélőszékhez, amely a Helytartótanács útján a királynőhöz terjeszti azt fel. A lakosok kérésére az urbárium helyett mint „úrbérpótló szerződések" - királyi jóváhagyással - érvényben maradhattak az olyan kontraktusok, melyeket egy helység újratelepítése alkalmával, szabad költözésű emberek, visszavonhatatlanul és örök érvénnyel kötöttek meg mindkét részről. Ha a szerződés homályos, tehát nem tisztázza a telki állományt vagy a jobbágyok szolgáltatásait, de a parasztok e szerint kívánnak a jövőben is szolgálni, ez esetben az uralkodó dönt - írta a tudós Pauly Károly.25

Mi történt a szécsényiek addigi szerződésével? A nemesi vármegye - br. Brunszvik királyi biztos támogatásával - szerette volna elfogadtatni az uralkodónővel, hogy az I. osztályúnak minősített ötvenkilenc községben mind25 Carolus PAULY 1817, 481-483.

171