Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény végvár-mezőváros újratelepítése és fejlődése a Rákóczi-szabadságharchoz csatlakozásáig (1690–1703)

te, Hogy Eger alól öt zászlóaljnyi kuruc elhajtotta a marhacsordákat, Átány és Pély határából pedig a méneseket vitték el. Az egri Csala Sándor is írt marha- és borjúcsordáik, valamint lovaik elhajtásáról, sőt arról is, hogy a kurucok Új- városy Szűcs János vezetésével erős blokád alá veszik városát, és azt tanácsolta Dúl prefektusnak, ne késsen a maga jószágait is „másüvé eltakarítani". De a leginkább vészjósló hírek a gyöngyöspatai Pap Lászlótól érkeztek: A szállongó, részben igaz, de többnyire rémtörténetektől halálra ijedt nemes úr azt írta Szécsénybe, hogy most már mindenütt, Kecskeméten, Nagykőrösön, Átányban, Horton is a kuruc „rablók" az urak, immár „csak az Úristennek ... markában vagyunk" és „oda lészen mind jószágunk, mind magunk".

Dúl Mihály Pap László levelét olvasva úgy döntött, hogy elhagyja Szé- csényt. Mint Koháry Istvánnak szeptember 4-én küldött beszámolójában mondotta:47 „Az mely levélben rettentő hírek lévén írva, másnap [szeptember 3-án, hétfőn] mindjárt transferáltam magamat ide Kékkőb(e), s azolta it(t) vagyok és ide várom alázatosan N(agysá)god parancsolatját." Jelentette, hogy „itt Kékkőben az it(t) lévő rendek engem választottak kapitán(y)nak, de én abban nem merem magamat amit(t)álni N(agysá)godnak speciális parancsolatja nélkül". Feleségét, cselédjeit Szécsényben hagyta, csak néhány felső portékáját hozta ide, de egyelőre tartotta magát a királyának és Kohá- rynak tett hűségeskühöz.

Mi történt Szécsénnyel, miután Dúl Mihály prefectus, a Koháryak bizalmi embere, a mezőváros újratelepítője és legtekintélyesebb lakója elhagyta? Az iménti, szeptember 4-én írt levélben Dúl azt is közölte a Bécsben időző gr. Koháry Istvánnal, hogy „a legújabb hírek szerint az elmúlt éjjel Szé- csénynek is voltak [tudniillik a kurucok], és ha a kapun bebocsátották őket, tudom, hogy ott is hírt ha(gy)tak" - vagyis felszólították a lakosokat, álljanak Rákóczi fejedelem pártjára. Dúl jól sejtette - valóban ez történt.

Szeptember 7-én a szécsényiek levelet küldtek Kékkő várába Dúl Mihályhoz:48

„K(e)g(ye)lmednek, mint nagy jóakaratú ur(unknak) ajánljuk böcsülettel való szolgálatunkat!

Akarván K(egye)l(med) értésére adnunk, hogy Keg(ye)l(me)d lakosa, Csizmadia Kis Ferenc itt lévén nálunk hitre beéresztvén őtet 23-mad magával, kiknek gazdálkodással is voltunk Pernikár úr házához. Innét elmenvén Pöstyénben ottan Tornyos Jánoshoz puskával lődöztek. Az ludán(y)iakot megz(s)arolván tizedfél forintra, az halásziakot penig négy forintra, lovat is Ludánybul elvittek hatot, Halászibul penig hármot. Pösténybül elmenvén Varbó felé, ottan az varbai páter két lovát elvitték. Ismét elmenvén onnét

47 Uo. 248. Szécsényi lakosok Dúl Mihályhoz, Szécsény, 1703. szeptember 7.

48 NML IV. 7. b) 22., dikális összeírás, oppidum Szécsény (1698).

152