Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Nemesi rend, vitézlő rend, szegénység – Bégek, szpáhik, janicsárok és ráják. Szécsény magyar végvári korszakának vége és második török uralma (1647–1683)

tember 23-án kelt és alig néhány héttel később, november 18-án már a szé- csényi uradalom nagyobbik felének zálogbirtokosa is lett az új parancsnok, mivel Forgách, mint írja, „más, alkalmasabb és hasznosabb jószágaink kiváltása kedvéért" 12 000 tallér kölcsön ellenében Koháry birtokába bocsátotta egykori lakóhelyét.2

Három évvel később, 1650. május 7-én gr. Forgách Ádám újabb 6 000 tallért vett kölcsön Kohárytól, és ennek fejében immár minden birtokrészét zálogba adta.3 Ettől kezdve 1725-ig, illetve 1737-ig a Koháry família lett Szé- csény és az uradalom zálogjogú birtokosa. (A zálogszerződéseket e kötetben is közöljük.)

Gr. Forgách Ádám főkapitánysága idején Nadányi Miklós, a későbbi nógrádi főkapitány volt Szécsény vicekapitánya. Az esztergomi érsekség dézsmajegyzékeiből tudjuk, hogy 1641-ben ő árendálta a tizedet Lapujtő (12 Ft 50 d) és Sóshartyán (30 Ft) falvakban, míg Dienes György, a szécsényi vár jószágainak tiszttartója a közeli Pöstény (5 Ft) és Varsány (8 Ft) falvakét.4

A vár falain belül nemeseknek is volt beltelke és háza. Többen közülük Nógrád és/vagy Pest-Pilis-Solt vármegyék tisztségviselői, tekintélyes birtokos nemesei voltak. így 1640-ben Voxith Horváth István korábbi alkapitány, Földváry János, Haller Sámuel és Ráday András házáról is írnak, és ugyanekkor szerzett Forgách Ádámtól - 100 Ft inscriptio ellenében, élete végéig - házat nemes és vitézlő Dréghely Balázs, a vár egyik lovas hadnagya is.5

Az 1650-es években Szécsényben lakó előkelőbb nemesek nevei és ügyesbajos dolgai felbukkannak Nógrád vármegye 1652-1656 között szerencsésen fennmaradt nemesi közgyűlési jegyzőkönyveiben, illetve az országos különlegességként megmaradt szécsényi végvári seregszék 1656-1661 közötti jegyzőkönyveiben. E nagybecsű forrásokat Tóth Péter, illetve Szabó András Péter újabban igényesen feldolgozta és kiadta.6 A nemesi vármegye Losonc és Alsósztregova után a legtöbbször itt gyűlt össze: 1652-1656 között két közgyűlést és hét törvényszéket tartottak a végvár falai között. Számos vármegyei vezető tisztviselő is itt lakott, így nándori Bene András, Darvas János és Jánossy András szolgabírák, sőt 1653-ban a helyettes, nemsokára megerősített alispán, Bene János is e biztos helyen akart házat építtetni ma2 OL P 287 Fase. C N° 12. (Szécsény, 1647. november 18.)

3 Uo. N° 14. (Szécsény, 1650. május 7.)

4 EPL Gazdasági levéltár, Dézsmaárenda-jegyzékek, Nógrád megye. Regestum arendati- onis decimarum simul et quartarum in Comitatu Neogradiensi habitarum Anni 1641. A szécsényi végvárban 1655-1663 között szolgált tisztek és katonák életrajzi adattára újabban megjelent Szabó András Péter alapos munkája eredményeként (SZABÓ András Péter 2010), így Nadányi Miklósé (361-362.) és Dienes Györgyé (288-290.) is.

5 OL P 287 Fase. C N° 10. (Szécsény, 1640. november 4.) SZABÓ András Péter 2010. életrajzi adattárában Voxith Horváth István: 418-419., Földváry János: 305-306., Ráday András: 384-386., Drégelyi Balázs: 290.

6 Tóth Péter 2001.

106