Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Nemesi rend, vitézlő rend, szegénység – Bégek, szpáhik, janicsárok és ráják. Szécsény magyar végvári korszakának vége és második török uralma (1647–1683)

gának. Az előkelőbb földbirtokosok közül itt lakott például Borbély Tamás esküdt, Dienes György (neje Izdenczy Zsuzsanna) ügyvéd, Gesztelyi János (neje Jankó Ilona), verebkei Gombkötő Illés (neje Székely Zsófia).

A szécsényi nemesség egyik jól ismert, jellegzetes figurája volt Budai (vagy Buday) Bornemissza Bolgár Pál uram is. Belitzky János, Szakály Ferenc és főként Jakus Lajos kutatásaiból ismert, hogy már 1622-ben Pest-Pilis- Solt vármegye szolgabírája és rovásolója, aki még a török által uralt Pest és Buda magyar lakosaitól is behajtotta a megyei taksát.7 A váci püspökség 1628. és 1657. évi dézsmalajstromaiból egyaránt kitűnik, hogy Budai uram birtokosa volt a dél-nógrádi Csécse, Gede, Flerencsény és Kistarcsa (vagyis Erdőtarcsa!) falvaknak, de jövedelmeit más helységek - így Csongrád (1657: 21 Ft), Tóalmás - dézsmabérletéből is szaporította.8

Az ügyeskedő, kereskedő, jogi ismereteit ügyvédként is kamatoztató Budai uram 1661. január 21-én végrendelkezett jelentékennyé gyarapodott vagyonáról.

Szécsényben, ahol legalább négy évtizedet élt, háza, istállója volt (400 Ft értékű), továbbá a Forgó- (másképpen Rimóci-)kapun túl kertje, azon kívül igásállatai, szarvasmarhái és sertései. Óváron búza- és árpavetései, szoléi, három zálogos jobbágya volt, tizenkét köpű méhe, elvermelt búzája és árpája. Ökröket, teheneket, disznókat adott ki csécsei, gedei, halápi, herencsényi, (nagy)lóci jobbágyoknak. Rétjei voltak (Balassa)gyarmat, Ludány és Szakái határában, szőleje a gyarmati Illési hegyen, végül Pest és Bács megyékben öt „rác" falva is szolgálta.9

II. A vitézlő rend életmódja

A végvár lakosságának meghatározó részét a „vitézlő rend" képezte. Takáts Sándor szerint az 1623., 1625. és 1632. években kétszáz huszár és kétszáz magyar darabont (hajdú), valamint hét-tíz tüzér tartozott a zsoldot élvező „iratos katonák" közé.10

Sajnos, nem maradt fenn egyetlen zsoldjegyzékük sem, így alig ismerjük őket. Jakus Lajos feltárt egy peres oklevelet, amely 1644-ből megnevez több szécsényi gyalogos és lovas katonát, akik Lipthyay István alkapitány vezetésével hatalmaskodva rátörtek nemes Budai Bornemisza Pál prókátor házára. Köztük volt szabados Szabó András, Thuropoliai Bálint, Palik István, Csapó János, Thót Márton, Pelini (Pilinyi) György, Demian András, Zambathy Já7 BELITZKY János 1973, 199.; SZAKÁLY Ferenc 1981, 239.; JAKUS Lajos 1985, 11-34. SZABÓ András Péter 2010. életrajzi adattárában Budai Bornemisza Bolgár Pál: 277-279.

8 PML XXXIII. 11. a) 3. Váci püspöki uradalom, prefektusi ir., Decimalia 1628, 1657.

y BELITZKY János 1973,199.

TAKÁTS Sándor 1908, 283. (1623), 285. (1625), 288. (1632).

107