Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1995 - 2. (Balassagyarmat, 1995)

Tausz Katalin: Az Óváros - zsidó-keresztény együttélés egy városikistársadalom példáján

hitelbank épülete állt, kocsma és fűszerüzlet is volt itt - az emeleten zsidó ügyvéd lakott. Majd keresztény fűszeres, zsidó kereskedő, keresztény asztalos, zsidó rőfös (az udvarban szegényebb zsidó családokkal), keresztény fodrász, rendőr, vasúti főellenőr, zsidó nyelvtanárnő (aki egy keresztény finánc házában lakott), zsidó banktisztviselő, keresztény varrónő következett - és még folytathatnánk: békésen megfértek itt a különféle vallású, nemzetiségű, státuszú emberek. Ebben az utcában esett vissza az önállók aránya a harmincas évek során a legjelentősebben. A piacra vezető forgalmas Szerb utcát hagyományosan kereskedők lakták - az utca elején kis görög-keleti templom (ma képtár) hirdeti még ma is a gazdag kereskedők emlékét. Itt - többek között - egy zsidó textilkereskedő boltja, egy zsidó mészárszék valamint egy keresztény MÁV-intéző lakása helyezkedett el. „A Szerb utca - főutca sarkán bal oldalon volt Schuchmann Jenő kocsmája. Az utcára nyíló söntésbe három lépcsőn fellépve lehetett bejutni, s a söntésből befelé még két különterem nyílt. E vendéglő előtt a főutcán széles járda húzódott, itt volt az 'emberpiac', itt ácsorogtak alkalmi munkára várva azok a napszámosok, szállítómunkások, piaci áruszállítók, akiknek nem volt állandó munkájuk, de a kertásástól a költöztetésig, a zongoracipeléstől a kőműves segédmunkáig mindent elvállaltak. ... A Szerb utcában ... a bal oldalon, az utca közepe táján állt a Still néni kocsmája ... söntés ... nagyobb belső terem ... udvari kerthelyiség ... kuglipálya. ... A Szerb utca harmadik kocsmája az Óváros térre vezető jobb oldali sarkon volt. ... Ehhez a kocsmaépülethez kapcsolódott a Lendvai Poldi tánciskolája."

6 A szűk, macskaköves, kanyargós Vár utca elején csak az Óváros térre néző házak oldalfalai, raktár- és melléképületek voltak, beljebb egy német hentes, akinek a lánya egy zsidó ügyvéd titkárnőjeként dolgozott, egy keresztény szabósegéd, majd egy városi hajdú - kinek háza korábban, míg az intézményt máshová nem telepítették, nyilvánosházként szolgált. Az utca többi lakói között zsidó és keresztény családokat, kereskedőket, iparosokatjegyzőt, városi hajdút, szabót, rendőrt, kofaasszonyt, takarítónőt egyaránt találunk. A Zsák utca végére került a Vár utcából a nyilvánosház, tulajdonosa és működtetője egy zsidó család volt. Zsidó vegyeskereskedő, keresztény hentes, késes-köszörűs és esernyőjavító illetve csendőr bódéban elárusító feleséggel és alkalmi munkás lakóval élt még ebben az utcában. A keresztény és zsidó családok együttélési módja döntő szerepet játszik abban, hogy kis-társadalomnak tekinthető-e a harmincas évek Óvárosának lakossága. A ma is a területen élőkkel és már elköltözöttekkel készített interjúk igazolják, hogy az óvárosi zsidóság és a keresztény családok nem csupán egymás szomszédságában laktak.

7 Az Óvárosban élő családok osztályhelyzete: életszínvonaluk, jövedelemszerzésiés munkalehetőségeik - legalábbis a zsidótörvények életbeléptetéséig - szinte azonosnak volt mondható. A vallás és a vallásgyakorláshoz kapcsolódó tevékenységek, 6. A V. I.-vel készült interjú részlete. 7. A városban élő zsidóság életéről, a többi csoport hozzájuk fűződő viszonyáról, a velük kapcsolatos attitűdökről ma már szinte lehetetlen hiteles képet alkotni. Hosszú idő telt el azóta, s a változó ideológiai áramlatok befolyása is jelentősen átszínezhette a képet. 55