Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1995 - 2. (Balassagyarmat, 1995)

Tausz Katalin: Az Óváros - zsidó-keresztény együttélés egy városikistársadalom példáján

árus, hentes, vasutas, takarító- és mosónők, egy német származású kertész család, egy felvidéki állattartó parasztcsalád, molnár és fodrász is. A zsidó családokat egy vegyeskereskedő (udvarán egy keresztény rendőr lakott) és egy bőrfelvásárló képviselte. Két házra úgy emlékeztek, mint amelyekben „nagyon szegény, öreg zsidók laktak". Az utca régebbi házai között sok az alacsony, apró-ablakos, kis parasztház szerű épület. Az egyetlen kivétel a sokablakos Komzsik-féle vendéglő-ház, amely később egy fakereskedőé lett. Hátsó felében több szoba-konyhás lakást alakítottak ki. Az Óvárost nyugatról határoló Ipoly utca bal oldalán nem volt sok épület, mert a sarokházak egyike sem az Óvárosra nézett, csak oldalukkal fordultak erre, vagy raktárak, magtárak nyíltak ide. Itt élt például egy zsidó gabona- és liszt-kereskedő, akinek terjedelmes raktára volt, háza hátsó traktusaiban pedig lakókat helyezett el. Előtte egy keresztény fűszeres üzlete kapott helyet. Ugyanitt lakott és dolgozott egy keresztény cipész és egy cukrász is. Az emlékezők szerint mindannyian bérlők voltak, a ház tulajdonosa egy gazdag zsidó kereskedő volt. Szemben ezzel a házzal egy keresztény pékség működött, s itt volt egy ugyancsak épület- és bútorasztalos (koporsós) háza is. Mellette egy zsidó vállalkozó autógumi- és alkatrész-kereskedése, illetve gumijavító műhelye működött, s ezt követte a „maceszgyár" és a kékfestő üzem. „Az Ipoly utcában volt a maceszgyár, azt is egy nagyon jó zsidó csinálta, a Meisner. Nagy kemence volt, vagy hatan dolgoztak benne, megcsinálták a tésztát, és akkor géppel kinyújtották vékonyra, betették, egyik kiszedte, másik rakta, és szállították a zsidóknak. . .. Húsvétra például, de olyankor még a tehenet is ők fejik. Elmegy a jámbor zsidó a gazdához, és megmondja, hogy arra a kilenc napra én fogom fejni a tehenet, mit kér érte? Megegyeztek, és akkor ő fejte. Húsvét után már nem volt baj, hogy keresztény fejte. ... A macesz-sütöde mellett volt egy festöde, kékvásznat festett, paraszti vásznat. ... Csináltam neki vagy három betonkádat, amibe beleeresztette a vásznat a festékbe, ott tartotta egy-két napig, kivette, akkor vasalta, mángorolta, és úgy árulta.,,

3 Az Ipoly utca északi felén sorakozó falusias házakban keresztény családok laktak: egy ökrösszekérrel járó gazdálkodó paraszt, egy szlovák származású kőműves, egy gazdálkodó paraszt, egy csizmadia valamint egy káposztasavanyítással is foglalkozó szlovák napszámos. A legnépesebb Óváros téren több mint egyharmadukban, az Óvárosban a legmagasabb arányban éltek zsidó családok. Az eltérő vallási összetétellel is összefüggésben a többi utcát meghaladó számú és arányú önálló iparos és kereskedő lakott itt a harmincas években. „Az uram asztalos volt és koporsókészítő ... Apósom itt szemben nyitott lakatosműhelyt és ott dolgozott. ... Itt laktak mellettünk a Reiszék, ékszerészek voltak. Két lánytestvér, a főutcán volt az üzletük. ... A Reiszéket elvitték. Az utána lévő házban a Molnár, polgári iskola igazgató lakott ... tudniillik ez valamikor elég úri negyed volt, úriemberek is laktak itt. A Vengrényiék is ott laktak a Molnár igazgatóéknál. Azért 3. Részlet egy interjúból 53