Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Majdán Béla: "A szerencsétlen csillagzatú ügy..."
Thomka Sándor divcnyi uradalmi ügyvedekhez. 1 6 Ebben arra kérik a "Tekintetes Úrakat". hogy utasítsák cl az építeni akarók kérelmét mindaddig, amíg a kancellárián folytatandó vizsgálat az ügyben bc nem fejeződik. Tovább tisztul az. ügyről alkotott képünk az ugyancsak 1845. november 6-án keltezett másik levél nyomán, melyet Kóhn Soma első és Blau Pinkás második bíró fogalmazott meg 120 egyetértő személy megbízásából. Ebben a leírásban is számos olyan tény keriill felcmlegctésrc, melyet már máshonnan megtudhattunk. Mégis érdemes c levélből idézni mert talán a legvilágosabb magyarázatát, összefoglalását adják az ellenségeskedésnek Nevezetesen, hogy: "Alig van egyén községünkben, kinek az új sinagóga sorsa szívén nem feküdnék, és nincs, ki annak építését nem kívánná.csak azon különbséggel, miszerint olyjanok kétségtelenül nagyobb számmal vannak, kik az építést megkezdett modorban, mostani körülmények közt folytatni ellenzik, vcilóhan szégyenoszlopokul állnak a colossális falak, de annak nem ott kell okát keresni, hogy vannak kik az építés folytatása ellen miiködnek, de ott. miszerint az építés első kezelői téveszték el a müvet, nem a megállapított ter\> szerint, de sokkal silányahbul építvén, annyira hogy a magyar kir. építő bizottság 1X41 iki f ebruár 5-én költ becslevele értelmében, az oldalfalak gyöngeségök miatt kidönteni javasoltattak, s hogy az építés sémi esetre ne follytattassék, mivel szavaik szerint úgyis: für ewige zeit ein Flickwerk (Örökre tákolmány marad.) lesz. hogyan kívánhatják tehát bizonyos érdekzaklatott emberek, hogy az építés így mini van folytattassék? Nem az ellenzék annak az oka. hogy négyév óla hasztalan hevernek a falak, hanem kik eleinte befolytak a munkálatba: legyenek a tekintetes uradalmi képviselőúrak meggyőződve a folyamodók nem azért sürgetik az építés folytatását, hogy az egyház mielőbb kész legyen, hanemhogy abbéli vádunk alul kibújhassanak, miszerint sokkal kevesebbet költöttek az épületre, mint amennyit fölróttak, s jelenleg azért igyekeznének építeni, hogy a panciszlotl körülmények bezavartassanak." Ebből a levélből szerezhetünk tehát utólagosan tudomást arról, hogy már 1841ben a királyi építő bizottság elhibázottnak minősítette a zsinagóga oldalfalait. Ugyancsak ebből a levélből megtudhatjuk a továbbiakban azt is.hogy a Miksch Ferenccel 1845 július 29-én kötött második szerződés. "2-ik pontjában, a m. k. építő bizottságot kívántuk véleményadás végett fölkéretni. bizonyosan tudván, hogy a nevezet! bizottság előbbi kijelentéséhez hü marad, s a szégyenkőülfönnálló Sinagógát ig\> a mint van szinte haszonvehetetlennek fogja állítani. Alapos ok továbbá arra. hogy mi az ekképeni építést folytaim nem engedjük, mivel az imént érintett szerződés 3-ik pontja szerint az építőmester tartozott volna a szerződés aláírásától négy hét alatt mindennemű szükséges anyagokat szállítani f évi szept. 29-ig pedig a kúpot és tetőt egészen elkészíteni, mi. mint tudjuk hasonlóképp meg nem történt, és jogunk követelni, hogy a most dolgozó építész, többé az épületet ne is merje érinteni, mert a szerződés 4-ik pontja azt mondja, ha az építő mester ci 3-ik pontban érintetteket nem teljesítené, minden az épületbe fektetett költségeket elvesztve, az építésből egészen elmozdíttassék. sőt 16. IJo., 24-33. p. 64
