Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Majdán Béla: "A szerencsétlen csillagzatú ügy..."
bánatbér fejében még 1000 f. tot tartozzék fizetni. Erre ellenvetésül azt felelik ellenfeleink, hogy Miks építész most is dolgozik. épen az mit mi minden áron akadállyozni kívánunk, mert tudjuk, hogy egész munkálódása nem egyéb vakílásnál. hisz mindenki tudhatja, ki a dolgot vizsgálni nem rösteli. hogy egész működése annyiban áll. miszerint az úgynevezett pilléreket szedette szét. s a falakat azokból emelteti magasabbra, s mi nevetséges, hogy csupa áltatás végett ezen nagy épületen 4-5 ember múlatja magát, mi fogjuk kívánni, hogy a Sínagóga építtessék, de előbb szakértők által vizsgáltassék meg képes lesz-e az épület több terhet elbírni, célszerű lesz-e a folytatás, vagy alapos módosítás szükséges, mert mi folyvást ragaszkodunk a kir. építési bizottság véleményéhez, mellv 1841-ben tétetett írásba, ez szerint az épület már akkor is alkalmatlan volt. hát azóta millyenné lett. midőn az idő annyi viszontagságai rontották meg". Ez után tudatták a levélírók, hogy "tökéletesen ellentmondanak" az építkezés folytatásának, és a jómódú vállalkozók javaslatával sem értenek egyet. Közölték, hogy "a kész 15000 fton kívül többet nem kívánva, az építést evvel befejezik el nem fogadhatjuk, mivel mind ezen 15000 ft mind az mit már az épület fölemésztett, a mi pénzünk is. s hogy avval bárki rendelkezhessen meg nem engedjük. Mit használ, ha a kúp és födél pár nap alatt fönn lesz is. ha az épület rossz lévén, majd midőn bevégeztetik oldala kidől? s nekünk elhatározott szándékunk, hogy az építés J'élbehagyassék a míg kir építészi bizottság által meg nem vizsgáltatik tovább építeni felelőség terhe alatt meg ne kísértsék." ... "mi ügyes mesterrel kívánjuk az építést bevégeztetni, nem Miks E. által, ki ügyetlenségének a rimaszombati vendéglő, a kékkői egyház körül is elég bizonyságát adó " Ezután újra nyomatékosan megkérték a tekintetes uradalmi képviselő urakat, hogy az építkezés folytatását tiltsák meg és azt is fölajánlották hogy az "építkezésre megmaradt pénzt akár a méltóságos gróf, akár a m. báró földes urakhoz betenni Óhajtanák " Egy 1845. nov ember 19-én keltezett jegyzőkönyv alapján tudjuk meg, 1 7 hogy a két uradalom közös úriszéket tartott, melyen az uradalmak képviselői mellett Horváth Elek Nógrád megye főszolgabírója is személyesen jelen v olt. ahol mindkét fél előadta a korábbiakban már körvonalazódott érveit. Az ellenzők közé tartozott a közösség bírója Kohn Sámuel, kisbírója Blau Pinkász. valamint Sonnenschein Fülöp és Wcisz Izrael pesti lakosok is. Az ellenzők fölvetették, hogy "mintha Miks Ferenc építész maga magával tisztában nem lenne minthogy hol valamit épít hol ismét bont eddigi vállalkozásai is bizonyítékul szolgállak." Továbbá az is kiderült, hogy "nem igaz hogy ilyen körülmények között építem az Izraeliták többsége kívánná, sőt ők 120 alá íróval bírván, a többség részükön" van. Az úriszék ezek után úgy határozott, hogy az ellenpárt javaslatát - nevezetesen, hogy várjanak az ítélettel nem fogadhatják cl, mert Sonnenschein Fülöp és Vcisz Izrael nem is gyarmati illetőségű lakosok. így véleményüket eleve figyelmen kívül kell hagyni. Ugyanakkor úgy döntöttek, hogy a tov ábbi építés folytatását "egy a' mindkét Félnek egyesített kívánsága szerint 's költségére kihívandó Kir. Építészeti Bizottságnak" vizsgálatától és véleményétől teszik függővé. 1845. november 26-án Thomka Sándor 17. Uo , 42-45. p 65
